Gerebenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerebenc
(Гребенац / Grebenac)
A görögkeleti (román) templom
A görögkeleti (román) templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Fehértemplom
Rang falu
Irányítószám 26344
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 818 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 60 m
Terület 41,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gerebenc (Szerbia)
Gerebenc
Gerebenc
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 52′ 21″, k. h. 21° 15′ 11″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 21″, k. h. 21° 15′ 11″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerebenc témájú médiaállományokat.

Gerebenc (szerbül Гребенац / Grebenac, románul Grebenăţ) település Szerbiában, a Dél-bánsági körzetben, a fehértemplomi községben.

Fekvése[szerkesztés]

Fehértemplomtól nyugatra, a Karas jobb partján, Temesváralja és Gajtas fekvő település.

Története[szerkesztés]

Gerebenc nevét 1341-ben említette először oklevél, 1390-ben pedig már várát is megemlítették. A település a középkorban Krassó vármegyéhez tartozott.

Az 1600-as években valószínűleg elpusztult, mert az 1690-1700. közötti összeírásban azonban nem fordult elő.

Az 1717. évi kamarai jegyzékben Krebanak néven jegyezték fel, 28 házzal. Neve szerepelt a Mercy-féle térképen is Grebenitz alakban.

1770-ben a német-illyr határőrezred területéhez csatolták; az ezred kettéválása után, Grebenácz néven a német határőrezredél maradt, majd ésőbb az illyr-bánsági Határőrvidékhez tartozott, majd 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.

Gerebenc határának egyik dűlőjét még az 1900-as évek elején is Kisvárnak, a másikat Nagyvárnak nevezték; az utóbbinak a helyén lehetett az a vár, a melyről az 1390. évi oklevél megemlékezik.

1910-ben 2478 lakosából 20 fő magyar, 33 fő német, 2292 fő román, 68 fő szerb 1 fő tót, 29 fő egyéb anyanyelvű volt. Ebből 50 fő római katolikus, 1 fő görög katolikus, 1 fő református, 6 fő ág. hitv. evangélikus, 2336 fő görögkeleti ortodox, 2 fő izraelita, 47 fő egyéb (felekezeten kívüli, nazarénus) volt. Írni és olvasni 763 lakos tudott, magyarul 91 fő tudott.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2127 2173 2129 2040 1893 1608 1017[2] 818[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Románok 837 82,30
Szerbek 100 9,83
Cigányok 51 5,01
Magyarok 9 0,88
Macedónok 4 0,39
Horvátok 2 0,19
Németek 1 0,09
Jugoszlávok 1 0,09
Egyéb/Ismeretlen[3]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Gerebenc egy régi térképen
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés]

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.