Homokos (település)
| Homokos (Мраморак / Mramorak) | |
 | |
| A görögkeleti (román) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Kevevára |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26226 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2690 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 109 m |
| Terület | 87,8 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 31″, k. h. 20° 58′ 07″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 31″, k. h. 20° 58′ 07″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Homokos témájú médiaállományokat. | |
Homokos (szerbül Мраморак / Mramorak, románul Mramorac, németül Mramorak) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Kevevára községben.
Fekvése[szerkesztés]
A delibláti-homokpuszta délnyugati szélén, Kevevárától északra, Dolova, Homokbálványos és Deliblát közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Homokos, Mramorak csak a 18. század végén települt.
1723-1725. között gróf Mercy térképén Bramorák néven puszta, a pancsovai kerületben. 1761-ben Pramorák alakban szerepelt a térképen. 1770-1773. között Mária Terézia rendeletére átengedték a német-szerb határőröknek. Ekkor németek és szerbek telepedtek le a helységben. Román lakosai pedig 1805-ben költöztek ide, a mai Dézsánfalváról. 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.
Népesség[szerkesztés]
1910-ben 4714 lakosából 80 fő magyar, 2156 fő német, 10 fő szlovák, 1256 fő román, 4 fő horvát, 1058 fő szerb, 99 fő egyéb (legnagyobbrészt cigány) anyanyelvű volt. Ebből 131 fő római katolikus, 14 fő református, 2056 fő ág. hitv. evangélikus, 2382 fő görögkeleti ortodox, 1 fő izraelita, 79 fő egyéb (felekezeten kívüli "nazarénus") vallású volt. A lakosok közül 2961 fő tudott írni és olvasni, 356 lakos tudott magyarul. [forrás?]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4939 | 5204 | 5113 | 4411 | 3888 | 3597 | 3145[2] | 2690[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2258 | 71,79 |
| Románok | 416 | 13,22 |
| Cigányok | 101 | 3,21 |
| Muzulmánok | 70 | 2,22 |
| Jugoszlávok | 53 | 1,68 |
| Magyarok | 51 | 1,62 |
| Montenegróiak | 19 | 0,60 |
| Macedónok | 15 | 0,47 |
| Horvátok | 9 | 0,28 |
| Németek | 7 | 0,22 |
| Vlachok | 4 | 0,12 |
| Bolgárok | 4 | 0,12 |
| Ukránok | 3 | 0,09 |
| Oroszok | 2 | 0,06 |
| Szlovének | 1 | 0,03 |
| Szlovákok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek[szerkesztés]
- Evangélikus temploma - 1888-ban épült
- Görögkeleti (román) temploma - 1904-ben épült
- Görögkeleti (szerb) temploma - 1854-ben épült
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
