Sándoregyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sándoregyháza (Иваново / Ivanovo)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Pancsova
Rang falu
Alapítás éve 1876.
Irányítószám 26223
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 1053 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 68 m
Terület 51,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sándoregyháza (Szerbia)
Sándoregyháza
Sándoregyháza
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 44′ 11″, k. h. 20° 42′ 03″Koordináták: é. sz. 44° 44′ 11″, k. h. 20° 42′ 03″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándoregyháza témájú médiaállományokat.

Sándoregyháza (szerbül Иваново / Ivanovo, németül Alexanderkirchen vagy Iwanowo) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Pancsova községben.

Fekvése[szerkesztés]

Pancsovától 18 km-re délre, a Duna bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Sándoregyháza egyike a Dél-bánság három bukovinai székely településének (a másik kettő Székelykeve és Hertelendyfalva).

A falu 1876-ban az egykori Határőrvidéken, Ivanova község Duna által elpusztított területén települt. Először 200 bolgár és német család telepedett itt le a Bánság más területeiről, de az árvizek után hamarosan elhagyták a települést, majd 1883-1886. között bukovinai székely telepesek érkeztek Andrásfalváról (Măneuti) és Istensegíts (Tibeni) településről.

1888-ban és 1897-ben az árvíz a község határát újból elöntötte, ezért a Bukovinából érkezett székelyek nagy része visszatért Bukovinába, más részük a bácskai sváb és horvát falvakban húzódott meg, ahol későbbi időkben felszívódtak, beolvadtak.

A Trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Pancsovai járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 2535 lakosából 1314 fő magyar, 424 fő német, 4 fő szlovák, 9 fő román, 3 fő horvát, 13 fő szerb, 763 fő egyéb (legnagyobbrészt bolgár) anyanyelvű volt. Ebből 2457 fő római katolikus, 13 fő görög katolikus, 44 fő református, 4 fő ág. hitv. evangélikus, 10 fő görögkeleti ortodox, 2 fő izraelita vallású volt. A lakosok közül 1371 fő tudott írni és olvasni, 2087 lakos tudott magyarul.

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2169 2196 2066 1893 1947 1439 1131[2] 1053[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 452 39,96
Bolgárok 307 27,14
Szerbek 223 19,71
Jugoszlávok 24 2,12
Szlovákok 15 1,32
Macedónok 13 1,14
Horvátok 9 0,79
Románok 5 0,44
Szlovének 4 0,35
Németek 4 0,35
Montenegróiak 3 0,26
Muzulmánok 2 0,17
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

A Szent Vendel apát katolikus templom
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]