Szerbcsernye
| Szerbcsernye (Српска Црња / Srpska Crnja) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Közép-bánsági | ||
| Község | Magyarcsernye | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 23220 | ||
| Körzethívószám | +381 23 | ||
| Rendszám | ZR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3753 fő (2011) | ||
| Népsűrűség | 64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 72 m | ||
| Terület | 68,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerbcsernye témájú médiaállományokat. | |||
Szerbcsernye (korábban Szerb-Cernya és Németcsernye, szerbül Српска Црња / Srpska Crnja) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Magyarcsernye községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Bánságban, a szerb-román határ mellett, Nagykikindától keletre, a romániai Zsombolya és a szerbiai Magyarcsernye közt fekszik. Közúti határátkelőhelye van Románia felé.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Németcsernye és Szerbcsernye összeépüléséből jött létre.
Szerbcsernye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szerbcsernye (Rácz-Czernya) Csekonics József tábornok birtoka volt.
Csekonics 1790-ben római katolikus vallású svábokat telepített Rácz-Czerna mellé Zsombolyáról. A német község kezdetben 55 házból állt.
1808-ban Csekonics tábornok bővítette a helységet, mely ekkor már 200 házból állt, majd a római katolikus hívek részére 1808. szeptember 1-jén plébániát alapított és ekkor épült fel a római katolikus templom is.
1838-ban is Csekonics János volt a földesura és a Csekonics családé volt még a 20. század elején is.
Németcsernye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A trianoni békeszerződésig mindkét falu Torontál vármegye Zsombolyai járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Demográfiai változások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 8820 | 7977 | 7376 | 6001 | 5467 | 5046 | 4383[1] | 3685[2] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 3672 | 83,77 |
| Cigányok | 413 | 9,42 |
| Magyarok | 163 | 3,71 |
| Jugoszlávok | 20 | 0,45 |
| Montenegróiak | 13 | 0,29 |
| Németek | 11 | 0,25 |
| Románok | 9 | 0,20 |
| Horvátok | 8 | 0,18 |
| Macedónok | 5 | 0,11 |
| Bolgárok | 4 | 0,09 |
| Ukránok | 2 | 0,04 |
| Szlovákok | 2 | 0,04 |
| Muzulmánok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus temploma - 1808-ban épült
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A római katolikus templom
- A görögkeleti templom
- Szobor a katolikus templom udvarában
- Kereszt a katolikus templom udvarában
- Németcsernye egy régi térképen
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ "Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia" (PDF). 2014. 42. o.
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Torontál vármegye
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szerbcsernye története Archiválva 2011. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
