Csenta
| Csenta (Чента / Čenta) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Nagybecskerek |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23266 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Rendszám | ZR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3119 fő (2002) |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 76 m |
| Terület | 81,3 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 18″, k. h. 20° 23′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 18″, k. h. 20° 23′ 10″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csenta témájú médiaállományokat. | |
Csenta (szerbül Чента / Čenta, németül Tschenta) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Fekvése[szerkesztés]
Pancsovától északnyugatra, a Temes jobb partján, Perlasz, Farkasd, Torontálsziget és Baranda közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Csenta nevét az 1723-1725-ös gróf Mercy térképén Czentha a lakatlan helységek között szerepelt.
1753-tól a tisza-marosi határőrök kezdtek itt letelepedni, és 1760-ban már Czenta is a tisza-marosi Határőrvidékről bevándorolt polgárkatonaságtól megszállott helyek között szerepelt, és új lakosai a falu nevét Leopoldovára változtatták meg.
1768-1770. között a német-szerb Határőrvidék szervezése alkalmával újabb szerb határőrcsaládok telepedtek le itt, 1775-1778-ban a kikindai kiváltságos kerületből is, és 1802 előtt még Écskáról is érkeztek betelepülők.
1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után, Torontál vármegyéhez került.
1888-ban kapta a falu a jelenlegi Csenta nevet.
1910-ben 3179 lakosából 102 magyar, 69 német, 2985 szerb volt. Ebből 173 római katolikus, 2953 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3293 | 3298 | 3182 | 3224 | 3192 | 3001 | 3119[1] | 3050 fő (2011)[2] +/- |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2969 | 95,19 |
| Montenegróiak | 26 | 0,83 |
| Cigányok | 19 | 0,60 |
| Horvátok | 14 | 0,44 |
| Macedónok | 10 | 0,32 |
| Jugoszlávok | 9 | 0,28 |
| Magyarok | 6 | 0,19 |
| Németek | 5 | 0,16 |
| Szlovákok | 3 | 0,09 |
| Románok | 2 | 0,06 |
| Csehek | 1 | 0,03 |
| Ukránok | 1 | 0,03 |
| Oroszok | 1 | 0,03 |
| Albánok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkeleti temploma - 1820-ban épült
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Reiszig Ede: Torontál vármegye
- A Pallas nagy lexikona
