Botos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Botos (Ботош / Botoš)
A botosi görögkeleti templom.
A botosi görögkeleti templom.
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségNagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23243
Körzethívószám +381 23
Rendszám ZR
Népesség
Teljes népesség1860 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
Terület68,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Botos (Szerbia)
Botos
Botos
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 18′ 30″, k. h. 20° 38′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 30″, k. h. 20° 38′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz Botos témájú médiaállományokat.

Botos (korábban Bótos, szerbül Ботош / Botoš, németül Botosch) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése[szerkesztés]

A Temes folyó jobb partján, Nagybecskerektől délkeletre, Ernőháza, Zsigmondfalva, Tamáslaka és Árkod közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Botos a török hódoltság alatt is lakott hely maradt. Az 1717-es összeíráskor Botosch néven a becskereki kerület községei közé vették fel, 40 lakott házzal.

A Mercy-féle térképen Bodosch néven szerepelt szintén a lakott helyek között.

1752-ben a lakossága jelentőssen megnőtt a szerb határőrök beköltözése miatt.

1768-1770-ben, a német-szerb Határőrvidék szervezésekor, a Tisza vidékén lakó századokból újabb szerb határőrcsaládok telepedtek le a községben.

1775-1778. között az egész község, 460 családdal, a német-bánsági katonai Határőrvidékhez csatlakozott.

1788. évi hadjárat alatt, amikor II. József hadaival Pancsova ostromára vonult, október 17-én serege a botosi síkon pihent az idő alatt, amíg Tomasevácnál a Temesen hidat vertek.

1872-ben, a Határőrvidék feloszlatásakor Botost is Torontál vármegyéhez csatolták.

1902-ben a határban emléktáblát állítottak fel annak emlékére, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös e vidéken vadászott.

1910-ben 3174 lakosából 59 magyar, 142 német, 2947 szerb volt. Ebből 196 római katolikus, 2955 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[1][szerkesztés]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1921 89,43
Cigányok 109 5,07
Magyarok 52 2,42
Románok 23 1,07
Jugoszlávok 12 0,55
Horvátok 6 0,27
Szlovákok 5 0,23
Németek 5 0,23
Egyéb/Ismeretlen[2]

Nevezetességek[szerkesztés]

Botos egy régi térképen
  • Görögkeleti temploma - 1783-ban épült

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]