Orlód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Orlód (Орловат / Orlovat)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségNagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23263
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség 1516 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság68 m
Terület40,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Orlód (Szerbia)
Orlód
Orlód
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 14′ 22″, k. h. 20° 34′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 22″, k. h. 20° 34′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orlód témájú médiaállományokat.
A falu egy régi térképen

Orlód (korábban Barlad, szerbül Орловат / Orlovat) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése[szerkesztés]

Nagybecskerektől délkeletre, a Temes jobb partján, Tamáslaka, Óécska és Újozora közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Orlód nevét 1351-ben említette először oklevél Barlod, 1471-ben Borlod néven. A település a Bár–Kalán nemzetséghez tartozó Poswa fia László birtoka volt. 1351-ből fennmaradt oklevél szerint egy idevaló rác jobbágyát a Krassó megyei Nyéki Márton kifosztotta.

A török háborúk alatt a helység régi, többnyire magyar lakosai elhagyták a települést. Mégis a török hódoltság megszűntekor ismét lakott helység volt a falu. A helyi hagyomány szerint még a török uralom alatt, annak végén, az 1697–1698-as években szentendrei szerbek újra telepítették a helységet. – A határ dűlőnevei utalnak ezekre az eseményekre.[2] 1773-ban, a bánsági Határőrvidék megnagyobbításakor, egy szerb ezred élt a községben. A település a Magyar Királyság területének közigazgatási rendezésekor, a vármegyerendszer pontos kialakításakor lett Torontál vármegye községe. Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

1857-ben itt született Uroš Predić, a 19. század végének és a 20. század első felének egyik legnagyobb hatású akadémikus (realista) szerb festője.

1910-ben 2135 lakosából 26 magyar, 93 német, 1997 szerb volt. Ebből 125 római katolikus, 1991 görögkeleti ortodox volt.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2245 2318 2335 2298 2159 1933 1789[3] 1516[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1709 95,52
Jugoszlávok 17 0,95
Cigányok 15 0,83
Magyarok 12 0,67
Szlovákok 8 0,44
Horvátok 4 0,22
Macedónok 3 0,16
Montenegróiak 1 0,05
Románok 1 0,05
Németek 1 0,05
Muzulmánok 1 0,05
Bolgárok 1 0,05
Albánok 1 0,05
Egyéb/Ismeretlen[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. okt. 9. (szerbül és angolul)  
  2. Valószínű a Kutina és a Sztari Orlovat-dűlők helyén voltak a XV. század első felében itt élő jobbágyoknak legrégibb szállásai; a Csongrád nevű dűlőnév pedig a török hódoltság előtti a magyar lakosságra utal; a Humka-magaslat és megnevezése – a hagyomány szerint – úgy keletkezett, hogy oda temették a környék harcaiban elesett törököket. Az 1717. évi kincstári összeírásban a becskereki kerületnél ugyancsak lakott helységek között szerepel a község; a 18. század közepén készített osztrák katonai térkép is jelöli a települést, amely 1761-ben Orlovath néven, már népes helység volt. – Forrás: Magyarország vármegyéi és városai – Magyarország monográfia – Szerkesztő: Borovszky Samu – Torontál vármegye – Torontál vármegye községei – Orlód – 100. o.
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források[szerkesztés]