Ivánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivánd (Ivanda)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang falu
Községközpont Torontálgyülvész
Irányítószám 307227
SIRUTA-kód 157344
Népesség
Népesség 596 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 77 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ivánd (Románia)
Ivánd
Ivánd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 33′ 56″, k. h. 20° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 33′ 56″, k. h. 20° 56′ 30″
Ivánd egy régi térképen

Ivánd románul: Ivanda, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyébne.

Fekvése[szerkesztés]

Temesvártól délnyugatra, Párdánytól északkeletre Torontálgyülvész és Szerbszentmárton közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Ivánd Árpád-kori település. Nevét már 1221-ben említette oklevél Fons Ivance, ecclesia de Ponte formában. 1333-ban Hinand [Hiuand], 1334-ben Hiuand, Iwanch, 1400-ban Iwand mint a Csákak birtoka, 1828-ban Ivánda, 1913-ban Ivándként volt említve.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Ivánda, rácz falu, Torontál vármegyében, Gyülvészhez 1/2 órányira: 1178 óhitű lakossal, s anyatemplommal, 64 7/8 egész telekkel. Földesura Ivándai Karácson István. Utolsó posta Temesvár.”

Ivánd a középkorban Temes vármegyéhez tartozott. 1332–1337 között a pápai tizedjegyzék is említette, ekkor már egyházas hely volt. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1717-ben az összeírás szerint még 40 lakott háza volt, később azonban elpusztult. 1750-től a becskereki kerülethez tartozó kincstári pusztaként a délmagyarországi bérlők társasága bérelte. Az 1761. évi katonai térkép Bianlak alakban a mai Ivánd mellé helyezi. 1781-ben Moska Naum és Konstantin vásárolták meg. Ekkor már ismét lakott hely volt. 1783–1784-ben szerb lakosainak egy része a Határőrvidékre költözött. Helyükre németek telepedtek le.

A 19. század elején (1811 előtt) az Ivándai Karácsony-család birtokába került. 1838-ban Karácsony István volt a helység földesura. Később a család itteni birtokait megosztotta a Kiszombori Rónay családdal, a többit, pedig a 19. század hetvenes éveiben Wolfinger Sámuel vásárolta meg, kitől 1885 körül Csávossy Ignác birtokába jutott. Tőle fia, báró Csávossy Gyula örökölte. A 20. század elején báró Csávosy Gyula örökösei és a Módosi Takarékpénztár részvénytársaság Ivánd legnagyobb birtokosai.

A község két régi, 1848 előtt épült úrilakja közül egyiket az Ivándai Karácsony család, a másikat a Rónay család építette.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.

1910-ben 1477 lakosából 1034 szerb, 301 német, 62 magyar volt. Ebből 1116 görög keleti ortodox, 344 római katolikus, 16 izraelita volt.

Biallak[szerkesztés]

Ivánddal volt határos a középkorban Biallak (Bivalylak) falu is, melyről 1400-ból maradt fenn első ízben adatunk, akkor Temes vármegyéhez tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent Gábriel arkangyalnak szentelt szerb görög keleti temploma 1851-ben épült. A romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06241 sorszámon szerepel.[2]
  • Római katolikus temploma 1893-ban készült.
  • Keserűvízforrásának vizét a 20. század elejének adatai szerint Ivándi Mars keserűvíz néven hozták forgalomba.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]