Hosszúremete
Megjelenés
| Hosszúremete (Remetea-Luncă) | |
| Hosszúremete az 1769–73-as jozefiniánus térképen | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Bégamonostor |
| Községközpont | Bégamonostor (Mănăștiur) |
| Irányítószám | 307277 |
| SIRUTA-kód | 157763 |
| Népesség | |
| Népesség | 414 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 162 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Hosszúremete (románul: Remetea-Luncă) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lugostól északra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Hosszúremete vagy Remete nevét 1514–1516 között említette először oklevél Remethe néven. 1690–1700 között Remete, 1717-ben Remeta, 1785-ben Remeti, Remete Lunga, Remete Lunka, 1808-ban Remete, Remeti, Remetea, 1888-ban Remetelunga, 1913-ban Hosszúremete néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Remete (Alsó és Felső), Krassó vármegyében, az első 8 katholikus, 563 óhitü a második 2 katholikus, 762 óhitü lakossal, s anyatemplomokkal. Földesura a Sebastiani család
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott. 1910-ben 719 lakosából 18 magyar, 682 román volt. Ebből 704 görögkeleti ortodox, 9 izraelita volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 1–4. kötet. Budapest: Athenaeum. 1881–1885.
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 3. kötet. 824. o.

