Mezősomlyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezősomlyó (Șemlacu Mare)
A Sümeg-hegy
A Sümeg-hegy
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Gátalja város
Irányítószám 307194
SIRUTA-kód 157175
Népesség
Népesség296 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság15[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mezősomlyó (Románia)
Mezősomlyó
Mezősomlyó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 21′ 36″, k. h. 21° 26′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 36″, k. h. 21° 26′ 26″

Mezősomlyó, 1904-ben Nagysemlak (románul: Șemlacu Mare, németül: Großschemlak, Kissemlakon Morawa, szlovákul: Morava) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

1906-ban a Sümeg (románul: Șumigu) hegy és a Berzava között, a mai Gátaljától délnyugatra létezett középkori mezőváros nevét elevenítették fel. Ezt a nevet a középkori település a Sümeg hegyről kapta, amelyet korábban Somlyó-nak hívtak. 1152-ben Mezeusumlusiensi, 1278-ban Mezeusumlov, 1290-ben Mezew Sumulo, 1322-ben Mezewsomlyo alakban említették. A Somlyó névtől a mai helyén, a Sümegtől délkeletre fekvő település Semlak nevéig vezető hangtani fejlődés nyomon követhető: 1554-ben egy török defterben Šımlik-i 'Atiq ('Ósimlik'), 1569-ben varoš-i Sımlik, 1597-ben Somlyug, 1700 után Semlyung, 1723-ban Semlak, 1723–25, Scemluk, 1761-ben Schwemlak, 1828-ban Nagy Schemlak. A szomszédos Kissemlak német lakossága által használt Morawa név először 1597-ben tűnt fel, az akkori Somlyug másik neveként.

Fekvése[szerkesztés]

Temesvártól 65 kilométerre délkeletre fekszik.

Népesség[szerkesztés]

A népességszám változása[szerkesztés]

Népességszáma 1880 és a második világháború között ezer fő körül ingadozott, azóta azonban kevesebb mint felére csökkent.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A középkorban a mai falutól északnyugatra, a Sümeg hegy túloldalán fekvő Mezősomlyóban IV. Béla alapított Becket Szent Tamásnak szentelt ágostonos kolostort. A kolostor tulajdonai között 1330-ban felsoroltak egy Szent Szalvátor-templomot, egy Szent Szűz-kápolnát a Berzava szigetén és egy malmot a Berzaván. Mezősomlyó mezőváros és Krassó vármegye törvénykezési helye volt. A 14–16. században a Sümegen királyi vár állt Kissomlyó néven. (A név Verseccel állt párhuzamban, amelyet Érsomlyónak hívtak.) 1552-ben a törökök foglalták el. A hódoltság végére vára romba dőlt, a település elpusztult. 1777-től az Ostojić/Osztoics család birtokközpontja volt. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. A szlovák és német evangélikusok temploma 1865-ben, a román ortodoxoké 1886-ban épült.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Sümeg hegyet a szocialista rendszer idején bunkerekkel építették be. Valószínűleg ekkor pusztították el az egykori Kissomlyó vár nyomait, amelyeket a régészek sem tudtak azonosítani.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]

Források[szerkesztés]

  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  ]
  • Dumitru Țeicu: Geografia ecleziastică a Banatului medieval. Cluj-Napoca, 2007
  • jupiter.elte.hu (magyarul)
  • Dumitru Țeicu: Cetăți medievale din Banat. Timișoara, 2009, 100–101. o.