Szigetfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szigetfalu (Sculia)
Árvíz Szigetfalun, 2005
Árvíz Szigetfalun, 2005
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Gátalja város
Irányítószám 307193
SIRUTA-kód 157157
Népesség
Népesség706 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság96 (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szigetfalu (Románia)
Szigetfalu
Szigetfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 26′ 36″, k. h. 21° 25′ 51″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 36″, k. h. 21° 25′ 51″
Scule (a későbbi Szigetfalu) környéke 1769–72-ben

Szigetfalu, 1910-ig Szkulya (románul: Sculia) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Gátaljával délen összeépült. Részben a Berzava szigetén, részben jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

1333-ban Zoruka és Zkola, 1334-ben Scalla, Sculd és Soruld, 1410-ben Ozkolla, 1466-ban Tothozkola alakban írták. Kiss Lajos véleménye szerint ez a név egy 'lyuk, üreg, rés' jelentésű szláv szóra megy vissza. A helységnévrendezés idején a község tiltakozott az Magyar Országos Levéltár által ajánlott Oszkolya név ellen, amelyet trágárnak talált, és helyette három másik lehetséges nevet vetett fel. Ezek egyike volt a Szigetfalu, amely arra utal, hogy a település a Berzava szigetén fekszik.[2]

Népessége[szerkesztés]

Református gyülekezete 1830-ban, leányegyházként 197 lelket számlált.[3]

1910-ben 1463 lakosából 710 volt román, 644 magyar, 93 német és 16 szerb anyanyelvű; 740 ortodox, 347 római katolikus, 339 református, 18 evangélikus és 13 zsidó vallású.

2002-ben 754 lakosából 652 volt román és 96 magyar nemzetiségű; 585 ortodox, 63 római katolikus, 55 pünkösdista és 41 református vallású.

Története[szerkesztés]

1332–37-ben plébániája volt. A 16. század második felében pusztaként említették. 1761-ben ortodox, az 1830-as években azonban már vegyes, román–magyar–német lakosságú.[4] Közben református magyarok költöztek be, akiknek temploma 1870-ben épült. A 19. század elején a gádi Kaiser család vette meg a kincstártól, 1845-ben a Lo Presti családé lett, majd az 1850-es években birtoka négy részre szakadt. 2005. április 19-én a Berzava áttörte a Szigetfalu és Gátalja közötti gátat, és 148 ingatlant rombolt össze vagy rongált meg.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 370. o.
  3. Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története (1836). Békéscsaba – Szeged, 1992, 90. o.
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára'. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 29.)
  5. 'Vasárnapi Katolikus Hetilap 2005. május 8.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 29.)

Források[szerkesztés]

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.