Bükkfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bükkfalva (Bucovăț)
Bükkfalva címere
Bükkfalva címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségBükkfalva
Rangközségközpont
Irányítószám307156
SIRUTA-kód158421
Népesség
Népesség1950 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság33
Földrajzi adatok
Tszf. magasság93 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′ 12″, k. h. 21° 22′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 12″, k. h. 21° 22′ 53″
SablonWikidataSegítség
Bükkfalva egy régi katonai térképen

Bükkfalva (románul: Bucovăț) település Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Temesvártól keletre, a Temes folyó és a Béga csatorna közt, Temesremete, Bázos, Temesfalva és Mosnica között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Temesremete és Bükkfalva között helyezkedett el Sásvár középkori település, amely a török hódoltság alatt elpusztult.

Bükkfalva neve az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen Bukuva néven fordul elő először. 1808-ban Bukovecz, Bukovec, 1851-ben Bukovecz néven írták.

1782-ben Remetei Kőszeghy János vásárolta meg a kincstártól, majd fiúsított leányára Juditra szállt, kitől fia Achill örökölte. 1874-ben gróf Dessewffy Kálmán vásárolta meg, tőle pedig 1877-ben Dessewffy Miklósra és a Dessewffy családra szállt.

A község régi kúriáját még a Deschan-család, az új kastélyt pedig 1898-ban gróf Serényi Jánosné építtette.

1910-ben 1614 lakosából 1151 román, 334 magyar, 57 német, 57 cigány volt. Ebből 1210 görögkeleti ortodox, 344 római katolikus, 25 görögkatolikus, volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.

2007-ben vált községközponttá, azelőtt Temesremete községhez tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek történeti földrajza
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.