Aranyág
| Aranyág (Herneacova) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Temesrékas |
| Irányítószám | 307342 |
| SIRUTA-kód | 158341 |
| Népesség | |
| Népesség | 381 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 166 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 26″, k. h. 21° 30′ 58″45.857279°N 21.516085°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 26″, k. h. 21° 30′ 58″45.857279°N 21.516085°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyág témájú médiaállományokat. | |
Aranyág, románul: Herneacova, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Temesrékastól északra, Sztancsafalva, Temesjenő, Sztancsafalva, Mélynádas és Temesrékas közt fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falutól északra a Hallstatti kultúrához tartozó erődített település maradványait fedezték fel.[1]
Aranyág nevét 1439-ben említette először oklevél Aranyaso, Aranyasa néven. A 15. században Haranag', 1808-ban Hernyakova, Hernjakova, 1913-ban Aranyág néven írták.
A 15. században a Bánffyak birtoka és a világosi uradalom része volt. A Hunyadiak alatt szerbek és románok telepedtek le itt, akik a település nevét Haranay-ra ferdítették. 1477-ben Hernyákfalva (Hernyakoviczi) néven, a borzlyuki uradalom tartozékai között szerepelt, ekkor Bánffi Miklós és Jakab birtoka volt. Mercy térképén Arankoszelo néven pusztaként, 1761-es térképen, pedig Hernakova alakban fordult elő.
A 19. század elején az Ippi Bydeskúthy család vásárolta meg a falut a kincstártól, majd 1834-ben Borosjenei Muslay László, Temes vármegye alispánjának birtoka lett. 1848-ban báró Ambrózyné Muslay Izabella és Maithényi Etelka birtoka. 1896-ban az előbbi birtokrész báró Ambrózy Gyuláé, az utóbbi a Langfelder- és Plohn-cég, valamint Bauer Mátyás tulajdona volt. A 20. század elején pedig báró Ambrózy Gyula volt a helység legnagyobb birtokosa. A Bydeskúthy-család Hanusfalváról katolikus vallású magyarokat és szlovákokat telepített ide.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.
1910-ben 1414 lakosa volt. Ebből 964 román, 171 magyar, 149 német volt, melyből 1016 görögkeleti ortodox, 372 római katolikus, 16 izraelita volt.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus kápolnáját Bydeskúthy Vince özvegye, szeghelyi gróf Mailáth Johanna építette 1837-ben.[2]
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Lista monumentelor istorice: Județul Timiș" (PDF). Ministerul Culturii. 2015. Hozzáférés: 2017. január 28.
- ↑ Szekernyés, János (2013). A magyarság emlékjelei a Bánságban = Semne evocatoare ale magharimii în Banat = Evidence of Hungarian Presence in the Banat. Temesvár: HangArt Könyvek. ISBN 9789730157932.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters:|subtitle=és|coauthors=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}