Fény (település)
| Fény (Foeni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Fény |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307175 |
| SIRUTA-kód | 157013 |
| Népesség | |
| Népesség | 985 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 299 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 76 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 00″, k. h. 20° 52′ 59″45.500000°N 20.883300°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 00″, k. h. 20° 52′ 59″45.500000°N 20.883300°E | |
| Fény weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fény témájú médiaállományokat. | |
Fény (románul: Foeni) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, Fény község központja. Az első világháborúig Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.
Nevének változásai
[szerkesztés]1863-ban Föény, 1880-ban Főeny volt a neve.
Népessége
[szerkesztés]- 1900-ban 2997 lakosából 1323 volt román, 1040 magyar, 522 egyéb (495 szerb, 11 horvát) és 112 német anyanyelvű; 1849 ortodox, 1120 római katolikus, 10 izraelita, 9 görögkatolikus, 8 református és 1 egyéb vallású.
- 2002-ben az 1713 lakosából 1274 volt román, 299 magyar, 129 szerb, 6 cigány, 2 német, 2 bolgár és 1 cseh, 1389 ortodox, 300 római katolikus, 15 pünkösdista, 4 görögkatolikus és 2 unitárius.
Története
[szerkesztés]Reiszig Ede Torontál vármegye községei című művében így ír a településről: „A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. 1289-ben Füen, később Fövenyfölde néven említik az oklevelek. 1400-ban a Csákyak birtokában találjuk. A hódoltság alatt elpusztult. A XVIII. század közepén kincstári pusztaként a délmagyarországi kincstári bérlők társasága bírta bérben. 1767-ben marosmenti románokat telepítettek ide; de ezeken kívül szerb lakosai is voltak, kiknek egy része 1783-84-ben a katonai határőrvidékre költözött. A kincstári jószágok elárverezése alkalmával Mocsonyi András pesti lakos vette meg. ... 1897-1900-ig gróf Szapáry László is birtokos volt itt. Tőle a régi Mocsonyi-féle birtok egy részét báró Csávossy Gyula, a másik részét Mocsonyi Antal vette meg. ... A községbeli két templom közül a görögkeleti románoké 1882-ben, a szerbeké 1888-ban épült. A községhez tartozik: Talágy-major, Réti-major, Új-major, Unka-major.”
2011 tavaszán új határátkelő megépítéséről írt a Nyugati Jelen, amely szerint európai uniós pénzből épül meg az út az új román-szerb határátkelőhöz.[1]
Nevezetességek
[szerkesztés]A Mocsonyi család 18. századi kúriája illetve 19. századi mauzóleuma a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-A-06226 illetve TM-IV-m-A-06332 sorszámon szerepelnek.[2]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Új határátkelők Magyarország és Szerbia felé
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]
További információk
[szerkesztés]Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}