Tógyér
| Tógyér (Toager) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Gyér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyér (Giera) |
| Irányítószám | 307217 |
| SIRUTA-kód | 157308 |
| Népesség | |
| Népesség | 368 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 73 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Tógyér románul: Toager, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Dettától nyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Tógyér nevét 1761-ben említette először oklevél Togier néven.
1828-ban Togyér, 1851-ben és 1913-ban Tógyér néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Tógyér, Torontál vármegyében, 6 katholikus, 2 evangélikus, 1246 óhitü lakossal, s anyatemplommal. 76 5/8 telekkel. Földesura a zágrábi nagyprépost s egyszersmind auraniai perjel.
Tógyér 1760-1770 között keletkezett, mikor marosmenti románokat telepítettek ide.
Mercy 1723-1725. évi térképén még nincs feltüntetve; de az 1761. évi katonai térképen már pusztaként, Togier alakban, a csákovai kerületben található. Kevéssel ezután történt a románok letelepedése is.
1801-ben a zágrábi káptalan, illetőleg az aurániai perjelség birtokába került és a 20. század elején is a zágrábi főkáptalannak, Zsiross Józsefnek, Récsei Ede dr-nak volt itt nagyobb birtoka.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.
1910-ben 1152 lakosából 137 magyar, 63 német, 906 román volt. Ebből 180 római katolikus, 15 református, 946 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

