Rudna (Temes megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudna (Rudna)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang falu
Községközpont Torontálgyülvész
Irányítószám 307228
SIRUTA-kód 157353
Népesség
Népesség 728 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 77 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Rudna (Románia)
Rudna
Rudna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 29′ 54″, k. h. 21° 00′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 29′ 54″, k. h. 21° 00′ 31″
Rudna egy régi térképen

Rudna románul: Rudna, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktól délnyugatra, a Temes jobb partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Rudna nevét 1333-ban a pápai tizedjegyzék említette először Ruda (Rwda) néven, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1429-ben, 1430-ban Ruda, 1458-ban Rwda, 1806-ban és 1913-ban Rudna néven írták.

A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. 1429-ben a Rudai Csanád család volt a falu birtokosa. Rudna a török hódoltság alatt sem pusztult el. Az 1717. évi kincstári összeírásban a csákovai kerülethez tartozott, 30 lakott házzal. 1723-1725 között gróf Mercy térképén is lakott helységként volt feltüntetve. 1761-ben a katonai térkép szerint, szerbektől lakott helység volt.

1779-ben csatolták Torontál vármegyéhez. 1781-ben Nikolics János és Mirievoi Jankovics vásárolták meg. 1783-ban szerb lakosainak egy része a Határőrvidékre költözött, helyükre németek telepedtek ide. 1848-ig a Nikolics család birtoka volt, és a 20. század elején is br. Nikolics Fedor volt a legnagyobb birtokosa. E család két kastélyt is építtetett itt, melyeket még az 1900-as évek elején is báró Nikolics Fedor birtokolt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Rudna, Temes vármegyében, kies erdők és ligetek szomszédságában, 22 katholikus, 2 evangélikus, 998 (szerb-o) óhitű lakossal, óhitű anyatemplommal, 48 4/8 egész telekkel. Földesura a Nikolics család.”}}

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.

1910-ben 1328 lakosa volt, melyből 1012 szerb, 384 magyar, 176 román volt. Ebből 1197 görög keleti ortodox, 499 római katolikus, 15 izraelita volt.

Rudnához tartozott egykor Ból-puszta is, melynek helyén a középkorban Kisboly helység feküdt.

Kisboly[szerkesztés]

E helységről először 1429-ből maradtak fenn adatok, mely ekkor a Rudai Csanád család birtoka volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti szerb temploma 1834-ben épült.
  • A 19. században épült Nikolics-kúria a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06278 sorszámon szerepel.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]