Feketeér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feketeér (Ficătar)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang falu
Községközpont Rakovica
Irányítószám 307333
SIRUTA-kód 158289
Népesség
Népesség 456 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 103 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Feketeér (Románia)
Feketeér
Feketeér
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 42′ 53″, k. h. 21° 41′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 53″, k. h. 21° 41′ 53″
Feketeér egy régi térképen

Feketeér románul: Ficătar, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Buziásfürdőtől északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Feketeér nevét már 1320-ban említette oklevél Fyghatar néven a Bulyeni Márk comes és fia János, valamint Dala fia Miklós részére kiállított határjáró oklevélben. Nevét 1467-ben Feketheer, 1717-ben Vigetar, 1808-ban Fikatár, 1913-ban Feketeérnek írták.

1400 körül előbb a Nexafiak, majd a Remetei Himfiek, 1416-ban a Bár–Kalán nemzetségből való Szeri Pósa krassói ispán fiainak birtoka volt, és a béli kerülethez tartozott. 1468-ban a két Kaszainé Dési Péter fogadott fia Hollódi Fülöp, továbbá a Belinczi Bésánfiak és a Bélvidéki Nexafiak nevében is tiltakozik Jankó György leányai ellen, hogy Feketeér helységet az Iktári Bethleneknek elzálogosították. 1597-ben Báthory Zsigmond a Bésán-családnak adományozta. A török hódoltság alatt románok telepedtek le itt.

Az 1717. évi kamarai jegyzékben Vigetar alakban, a facseti kerületben, 18 házzal volt említve. 1723–1725 között Mercy térképén és az 1761. évi hivatalos térképen, a lugosi kerületben óhitűektől lakott helyként tüntették fel. A hódoltság után a kincstár foglalta le, és a csákovai tiszttartóság nagykövéresi uradalmához osztotta be. 1807-ben a vallás- és tanulmányi alap tulajdonába került.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Fikatár, oláh falu, Temes vármegyében a Temes partján, Temesvárhoz keletre 4 mérföldre, 1110 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa igen termékeny, szép búzát terem, s 1750 holdra terjed, melyből majorsági földek 445 hold, szorgalomföld 15 hold, Van 4 fél, 53 negyed, 76 nyolcad telke. Bírja a királyi alapítvány.”

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.

1910-ben 951 lakosából 915 román, 24 magyar, 12 német volt. Ebből 909 görög keleti ortodox, 21 római katolikus, 13 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma 1891-ben épült.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]