Szinérszeg
| Szinérszeg (Sinersig) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Boldor (Boldur) |
| Irányítószám | 307083 |
| SIRUTA-kód | 156142 |
| Népesség | |
| Népesség | 562 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szinérszeg
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 40′ 19″, k. h. 21° 43′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 19″, k. h. 21° 43′ 18″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szinérszeg, románul: Sinersig, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Buziásfürdőtől keletre, a Lugosra menő út mellett fekvő település.
Története[szerkesztés]
Szinérszeg nevét 1631-ben Szemczeg néven írták. Ekkor I. Rákóczi György birtoka volt.
Neve 1723-1725 között Sinérseck, 1808-ban Szinerszeg, Sinerseg, 1913-ban Szinérszeg volt.
A török hódoltság végén már lakott helység volt. Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen Sinérseck néven a lugosi kerületben van feltüntetve. 1761-ben már volt postaállomása is. 1779-ben a falut is Temes vármegyéhez csatolták.
1781-ben, a délmagyarországi kincstári birtokok elárverezésekor Keresztúry József vette meg, 1790-ben pedig már gróf Althan Jánosé, aki ugyancsak eladta Remetei Kőszeghy Jánosnak.
A 19. század elején a Losonczi Gyürky-család birtoka lett. 1838-ban Gyürky Páltól Gyürky Eulália, és férjére Almássy Gedeon örökölte.
1876-ban Vargics Imre vásárolta meg, aki 1904-ben itt kastélyt is építtetett.
A község határának délkeleti részében, Vargics Imre birtokán, a 20. század elején jó minőségű barnaszéntelepekre bukkantak.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Temes vármegyében, Krassó vármegye szélén, egy domb alatt lapályos helyen terül el, 510 oláh, 237 magyar katholikus lakossal, óhitű anyatemplommal. Hegyes-völgyes határa 2992 hold, ... Bírja Gyürky Pál, ki itt sok ezer birkát tenyésztet, s a magyar katholikus lakosok is tartanak juhokat | ” |
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.
1910-ben 972 lakosából 350 magyar, 11 német, 594 román volt. Ebből 326 római katolikus, 20 református, 611 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti temploma a 19. század közepén épült.
- Római katolikus temploma - 1904-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}