Szinérszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szinérszeg (Sinersig)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Boldor (Boldur)
Irányítószám 307083
SIRUTA-kód 156142
Népesség
Népesség562 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szinérszeg (Románia)
Szinérszeg
Szinérszeg
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 40′ 19″, k. h. 21° 43′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 19″, k. h. 21° 43′ 18″

Szinérszeg, románul: Sinersig, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Buziásfürdőtől keletre, a Lugosra menő út mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szinérszeg nevét 1631-ben Szemczeg néven írták. Ekkor I. Rákóczi György birtoka volt.

Neve 1723-1725 között Sinérseck, 1808-ban Szinerszeg, Sinerseg, 1913-ban Szinérszeg volt.

A török hódoltság végén már lakott helység volt. Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen Sinérseck néven a lugosi kerületben van feltüntetve. 1761-ben már volt postaállomása is. 1779-ben a falut is Temes vármegyéhez csatolták.

1781-ben, a délmagyarországi kincstári birtokok elárverezésekor Keresztúry József vette meg, 1790-ben pedig már gróf Althan Jánosé, aki ugyancsak eladta Remetei Kőszeghy Jánosnak.

A 19. század elején a Losonczi Gyürky-család birtoka lett. 1838-ban Gyürky Páltól Gyürky Eulália, és férjére Almássy Gedeon örökölte.

1876-ban Vargics Imre vásárolta meg, aki 1904-ben itt kastélyt is építtetett.

A község határának délkeleti részében, Vargics Imre birtokán, a 20. század elején jó minőségű barnaszéntelepekre bukkantak.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Temes vármegyében, Krassó vármegye szélén, egy domb alatt lapályos helyen terül el, 510 oláh, 237 magyar katholikus lakossal, óhitű anyatemplommal. Hegyes-völgyes határa 2992 hold, ... Bírja Gyürky Pál, ki itt sok ezer birkát tenyésztet, s a magyar katholikus lakosok is tartanak juhokat

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.

1910-ben 972 lakosából 350 magyar, 11 német, 594 román volt. Ebből 326 római katolikus, 20 református, 611 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma a 19. század közepén épült.
  • Római katolikus temploma - 1904-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország Történeti Geográfiája
  • Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
Szinérszeg egy régi térképen