Babsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Babsa (Babșa)
Babsai magyar telepesház (1903-ban épült, 1971-ben költöztették a temesvári skanzenba)
Babsai magyar telepesház (1903-ban épült, 1971-ben költöztették a temesvári skanzenba)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang falu
Községközpont Belence
Irányítószám 307046
SIRUTA-kód 155813
Népesség
Népesség 225 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 4
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Babsa (Románia)
Babsa
Babsa
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 48′ 32″, k. h. 21° 47′ 24″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 32″, k. h. 21° 47′ 24″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Babsa témájú médiaállományokat.

Babsa (románul: Babșa, németül: Babscha) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kiss Lajos szláv eredetű személynévből eredezteti, amelyhez párhuzamként a délszláv Bobiša nevet közli.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Lugostól 24 kilométerre északkeletre fekszik.

Népesség[szerkesztés]

A népesség változása[szerkesztés]

Népessége az 1903–06-os telepítéskor egyharmadával nőtt, de aztán előbb a telepesek egy része távozott 1920 után, majd a második világháborút követően, a városra vándorlás következtében rohamosan csökkent népessége.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

  • 1839–40-ben 710 román ortodox lakosa volt.
  • 1910-ben 1338 lakosából 914 volt román, 371 magyar és 53 német anyanyelvű; 918 ortodox és 410 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 261 lakosából 257 volt román és négy magyar; 255 ortodox és három római katolikus.

Története[szerkesztés]

Először 1488-ban említették, amikor Alsó-, Felső- és Középsőbabsa a pomázi Cikó család cikóvásárhelyi uradalmának része volt. 1717-ben negyven házzal írták össze. A 18. században a facseti, majd a lugosi kerülethez tartozott, majd 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1838-ban 22 egész 5/8 jobbágytelekből állt. Mindvégig az államkincstár birtoka maradt.

A magyar állam a századfordulón bukovinai székelyeket kívánt telepíteni saját babsai erdejének helyére. 1900-ban nyolc bukovinai családot költöztettek ideiglenes barakkokba, akik megkezdték az erdő kiirtását. A munka kétharmadának elvégzése után azonban zúgolódni kezdtek és azt követelték, hogy azonnal írják a nevükre a földet. A hajlékukban tartott razzia állítólag szocialista röpiratokat talált és a telepítést szervező Földművelési Minisztérium elköltöztette őket. Az erdő maradékát végül a falubeli románok munkájával irtották ki, akik 1903–06-ra használatba is kapták a földet. Végül mintegy 350 római katolikus magyar telepest költöztettek be Felső-Magyarországról, kétharmadukat Nyitra és Pozsony vármegyéből.

Mivel a telepesek telkei nem kerültek véglegesen a tulajdonokba és az 1921-es földreform mint állami földeket részben kiosztotta őket, a babsai magyarok egy része szétszóródott. Maradékuk a szocializmus idején városba költözött.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Kiss Lajos: Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv 2006/2. sz. [1] PDF

Források[szerkesztés]

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • László János: A Bukovinában élő (élt) magyarság és kirajzásainak története 1762-től 1914-ig az első világháború kitöréséig. Kolozsvár, 2005
  • Nicolae Săcară – Vasile Cica: Gospodăria maghiară din Babșa de la Muzeul Banatului. Tibiscus/Etnografie 3 (1978), 167–80. o.

Képek[szerkesztés]