Temeskirályfalva

Temeskirályfalva (Cralovăț)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Nagytopoly
Rang	falu
Községközpont	Nagytopoly (Topolovățu Mare)
Irányítószám	307421
SIRUTA-kód	158984
Népesség
Népesség	128 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	159 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 49′ 41″, k. h. 21° 37′ 24″45.827978, 21.623372
Sablon • Wikidata • Segítség

Temeskirályfalva (románul: Cralovăț, szerbül: Краљевац) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesrékastól északkeletre, Temespéteri, Nagytopoly és Tésfalu közt fekvő település.

Története

Temeskirályfalva nevét 1723–1725 között Mercy térképén tűnt fel először Kralowetz néven.

1783-ban Kralovaz, 1808-ban Kralovecz, 1888-ban Kralyevácz, 1913-ban Temeskirályfalva néven említették.

A település a török hódoltság végén lakott helyként volt említve.

1723-1725 között gróf Mercy térképén Kralovecz néven a facseti kerületben fordult elő, de az 1761 évi hivatalos térkép már csak pusztaként jelölte a lugosi kerületben.

1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. Az 1783-ban a térképen Kralowaz alakban ismét lakott hely volt. 1838-ban pedig már 19 7/8 egész jobbágytelkét írták össze, és ekkor Dobrovolny Jakab birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

„	… Temes vármegyében, 650 óhitü lakossal, paroch. templommal. Birja Dobrovolny Jakab.	”

Jelenleg a kincstárnak van itt nagyobb birtoka. A gör.-kel. szerb templom 1890-ben épült. Van itt földmíves-szövetkezet és hitelszövetkezet. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.

1910-ben 785 lakosából 6 magyar, 770 szerb volt. Ebből 776 görög keleti ortodox volt.

Források

Temeskirályfalva egy régi térképen

• Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között