Szerbszentmárton
| Szerbszentmárton (Sânmartinu Sârbesc) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Újpécs |
| Községközpont | Újpécs |
| Irányítószám | 307212 |
| SIRUTA-kód | 158092 |
| Népesség | |
| Népesség | 841 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 12 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 79 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |

Szerbszentmárton, románul: Sânmartinu Sârbesc, szerbül: Српски Семартон, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól délnyugatra, Torontálgyülvésztől északra, Magyarszentmárton és Torontáldinnyés közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szerbszentmárton nevét már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék is egyházas helyként említette. A török hódoltság alatt is fennmaradt, de magyar lakosai kivesztek, és helyükbe szerbek telepedtek, akik a helység ősi nevét változatlanul fenntartották.
Az 1717. évi összeírásban a csákovai kerület községei között említették 28 lakott házzal, majd a Mercy-féle térképen is lakott helyként tüntették fel a becskereki kerületben, az 1761-ban készült térkép pedig ismét a csákovai kerülethez sorozta, majd 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1806-ban Szent Márton, 1828-ban Rátz Szent Márton, 1913-ban Szerbszentmárton néven írták.
1851-ben Fényes Elek: írta a településről: „RáczSzent-Márton Torontál vármegyében, rácz falu, 18 katolikus, 10 református, 1562 óhitű, 4 zsidó lakossal, anyatemplommal, 15 egész jobbágytelekkel. Földesura a kamara”
A 20. század elején Miskovits Miksának, Tekijarski Kosztának és Szávának voltak a nagyobb birtokosai. 1910-ben 1755 lakosából 1666 szerb, 54 német, 12 magyar volt. Ebből 1685 görögkeleti ortodox, 65 római katolikus volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma 1770 körül épült, új templomuk 1830-ban épült fel.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Torontál vármegye
- Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

