Szerbszentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szerbszentmárton (Sânmartinu Sârbesc)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Községközpont Újpécs
Irányítószám 307212
SIRUTA-kód 158092
Népesség
Népesség921 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság12
Földrajzi adatok
Tszf. magasság79 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szerbszentmárton (Románia)
Szerbszentmárton
Szerbszentmárton
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 36′ 18″, k. h. 20° 57′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 18″, k. h. 20° 57′ 26″
Szerbszentmárton egy 1700-as évekből származó térképen

Szerbszentmárton, románul: Sânmartinu Sârbesc, szerbül: Српски Семартон, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Temesvártól délnyugatra, Torontálgyülvésztől északra, Magyarszentmárton és Torontáldinnyés közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szerbszentmárton nevét már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék is egyházas helyként említette. A török hódoltság alatt is fennmaradt, de magyar lakosai kivesztek, és helyükbe szerbek telepedtek, akik a helység ősi nevét változatlanul fenntartották.

Az 1717. évi összeírásban a csákovai kerület községei között említették 28 lakott házzal, majd a Mercy-féle térképen is lakott helyként tüntették fel a becskereki kerületben, az 1761-ban készült térkép pedig ismét a csákovai kerülethez sorozta, majd 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1806-ban Szent Márton, 1828-ban Rátz Szent Márton, 1913-ban Szerbszentmárton néven írták.

1851-ben Fényes Elek: írta a településről: „RáczSzent-Márton Torontál vármegyében, rácz falu, 18 katolikus, 10 református, 1562 óhitű, 4 zsidó lakossal, anyatemplommal, 15 egész jobbágytelekkel. Földesura a kamara”

A 20. század elején Miskovits Miksának, Tekijarski Kosztának és Szávának voltak a nagyobb birtokosai. 1910-ben 1755 lakosából 1666 szerb, 54 német, 12 magyar volt. Ebből 1685 görögkeleti ortodox, 65 római katolikus volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma 1770 körül épült, új templomuk 1830-ban épült fel.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]