Partos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Partos (Partoș)
Ansamblu manastire.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang falu
Községközpont Bánlak
Irányítószám 307014
SIRUTA-kód 155644
Népesség
Népesség 371 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Partos (Románia)
Partos
Partos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 20′ 04″, k. h. 21° 07′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 04″, k. h. 21° 07′ 36″
Partos egy régi térképen

Partos románul: Partoș, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Dettától délnyugatra, a Berzava-csatorna mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

Partos a középkorban Temes vármegyéhez tartozott.

Nevét 1333-ban a pápai tizedjegyzékben említették először Partas néven, mint egyházas helyet. 1401-ben és 1406-ban szintén Partas, 1415-ben Parthas, 1481-ben Magyarparthas, Thothpartas, 1497-ben pedig Parthaas nemes nevében, 1781-ben Magyarpartos, Tótpartas, 1723-1725 között Partha, 1806-ban és 1913-ban Partos formában volt említve.

1481-ben két ilyen nevű helységről: Magyarpartasról és Tótpartasról emlékeztek meg az oklevelek, és ekkor mindkét helység birtokosa a Partasi család volt. A falu a török hódoltság alatt sem pusztult el, az 1717. évi összeírás szerint, a verseczi kerülethez tartozott és 18 lakott háza volt. gróf Mercy térképén Partha néven, szintén a lakott helyek között volt feltüntetve. 1779-ben Torontál vármegyéhez került.

A 19. század elején a gróf Draskovich család birtoka volt, 1838-ban pedig Karátsonyi Lázár volt a birtokosa, majd a 20. század elején gróf Karátsonyi Jenő birtoka lett. 1820 körül Szeged környéki katolikus telepesek költöztek ide. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Partos, szerb-oláh falu, Torontál vármegyében, a Berzava partján, Bánlokhoz délre 1 órányira: 22 katholikus, 840 óhitű lakossal, s anyatemplommal, erdővel. 31 2/8 egész telekkel. Földesura Karácsonyi. Utolsó posta Detta.”

A középkori Nagypartassal együtt szerepelt az oklevelekben a mára már nem létező Péterlaka és Vissád is.

Péterlaka[szerkesztés]

Péterlaka az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékekben Peturlaka néven fordult elő.

Vissád[szerkesztés]

1446-ban Partos és Szóka között feküdt Vissád helység is, melyet 1442-1446 között Temes vármegyéhez számítottak.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti kolostora a 16–18. század folyamán épült, benne a Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt templom 1750–1753 közötti. A romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-a-A-06270 sorszámon szerepel.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]