Bégamonostor
| Bégamonostor (Mănăștiur) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Bégamonostor |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307275 |
| SIRUTA-kód | 157745 |
| Népesség | |
| Népesség | 1131 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 62[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bégamonostor
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 22° 03′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 22° 03′ 59″ | |
| Bégamonostor weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bégamonostor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bégamonostor (1910-ig Monostor, románul: Mănăștiur, németül: Monostur) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Lugostól 24 km-re északkeletre, a Béga folyó partján fekszik. Síkvidéki sakktáblás település.
Története[szerkesztés]
A középkori, ismeretlen rendhez kötődő kolostort csupán 1233-ban említették, Zakanymonostor néven. A mai falu határában, a református templomtól 500 méterre keletre, a Bega jobb partjától kétszáz méterre, a La mănăstire határrészben az 1979 és 1986 között folytatott ásatások tárták fel a monostor háromhajós, 22×12,7 méteres bazilikális templomának romjait, amelynek három apszisa kőből, hajói téglából épültek. A templomot a 12–13. században használhatták. A 14. század közepén már romos volt, ekkor az akkoriban tőle északkeletre fekvő település lakói temetőkertté alakították át.[3]
A település első írásos említése: Monostor (1427). 1484-ben mezőváros. Várát először 1505-ben említik. 1551-ben Petrovics Péter, 1616-ban Bethlen Gábor foglalta el, később a törökök lerombolták.
1765-ben Arad vidékéről románok költöztek be. 1903–1904-ben a kincstár 30 telekre református magyarokat telepített.
Krassó vármegyéhez, 1880-tól Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott.
Lakossága[szerkesztés]
1910-ben 781 lakosából 508 volt román és 267 magyar anyanyelvű, 511 ortodox, 231 református és 28 római katolikus vallású.
2002-ben 1224 lakosából 1054 román, 104 magyar és 52 cigány nemzetiségű; 931 ortodox, 110 református, 116 pünkösdista és 30 római katolikus vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- Határában 14. századi templom romjai állnak. Ortodox temploma 1779-ben, a református 1904-ben épült.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1879-ben Gheorghe Gârda nyelvjárási költő. Az ő 1908-as kötetéből való a jelszó: „Că tăt Bănatu-i fruncea!” ('Mégis a Bánát jár elöl!').
Gazdasága[szerkesztés]
- A településen fűrészárugyár működik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
- ↑ Liviu Măruia et al.: ArheoGIS: Baza de date a patrimoniului arheologic cuprins în Lista Monumentelor Istorice a județului Timiș; rezultatele cercetărilor de teren. Cluj-Napoca, 2011 Archiválva 2013. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
.svg){kind=small}