Nagyszilas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyszilas (Silagiu)
A nagyszilasi római katolikus templom
A nagyszilasi római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Buziásfürdő város
Irányítószám 305102
SIRUTA-kód 155421
Népesség
Népesség777 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1 (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyszilas (Románia)
Nagyszilas
Nagyszilas
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 36′ 45″, k. h. 21° 36′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 45″, k. h. 21° 36′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszilas témájú médiaállományokat.

Nagyszilas, 1910-ig Szilas (románul: Silagiu vagy Silaj, németül: Silasch) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Buziásfürdőtől négy kilométerre délre, a köztudat szerint három dombon terül el.

Története[szerkesztés]

A helyi legenda szerint szilágysági beköltözők alapították. Neve 1462-ben Zylas, 1554-ben Sılag', 1717-ben Sillage, 1721-ben Syllascha. A török hódoltság alatt elpusztult. 1717-ben 69 házban románok lakták. 1807-től a nagykövéresi uradalom része volt. Az 1840-es években magyar és német szőlőműveseket telepítettek be. 18631864-ben ortodox román lakosságának többsége görögkatolikus hitre tért, de a század végéig nagy részük visszatért az ortodox vallásra. 1867-ben magyar tannyelvű római katolikus népiskolát alapítottak benne. Az 1873-as kolerajárvány több mint háromszáz áldozatot követelt.

Népessége[szerkesztés]

  • 1900-ban 2240 lakosából 2027 volt román, 123 magyar és 82 német anyanyelvű; 1120 ortodox, 908 görögkatolikus és 194 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 893 lakosából 885 volt román nemzetiségű és 884 ortodox vallású.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu bortermeléséről nevezetes. Az 1840-es évek telepesei szőlőművesek voltak, de Ormós Zsigmondnak már 1825-ben szőlőbirtoka volt a faluban. A filoxéra 1888-ban elpusztította szőlőit, amelyeket 1895-ben telepítettek újra, új fajtákkal. 1919-ben 579 hektár szőlője volt. A szocializmus alatt kis állami borkombinát üzemelt benne. Mára a termelés mértéke megcsappant. Jellemző borfajtái a kékfrankos, a merlot és az olaszrizling.
  • Ortodox temploma 1846-ban épült.
  • Mai római katolikus templomát a görögkatolikus egyházközség építtette 18721873-ban.

Forrás[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés]

  • A falu belsőségeinek térképe 1837-ből [1]

Képek[szerkesztés]