Kisrékas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisrékas (Altringen, Altringen)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Rigósfürdő
Irányítószám 307071
SIRUTA-kód 156053
Népesség
Népesség28 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság149 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisrékas (Románia)
Kisrékas
Kisrékas
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 58′ 56″, k. h. 21° 33′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 56″, k. h. 21° 33′ 17″

Kisrékas (románul: Altringen) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Temesvártól északkeletre, Rigósfürdő és Saroltavár közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kisrékas (Altringen) a középkorban Arad vármegyéhez tartozott. Nevét először 1436-ban említette oklevél Berekszóval együtt, a berekszói Hagymás család birtokaként. 1499-ben már Kys-Rekas néven írták, ekkor a Ravazdiak birtoka volt. Ekkortájt szerbek telepedtek itt le, akik a falu nevét Rakaseczre változtatták. 1552-ben a Gál család nyerte el adományként.

A török hódoltság alatt e falu is elpusztult, 1723-1725 között gróf Mercy térképén is lakatlan helyként, Rokasica néven volt jelölve. A 18. század közepén románok költöztek ide; a temesvári igazgatóság pedig 1770-71-ben németeket is telepített a településre és új telepük, gróf Clary Altringen bánsági tartományi elnök tiszteletére, Altringen nevet kapott. A telepítést itt Neumann lippai sótári tiszt intézte.

1782-ben a délmagyarországi kincstári birtokok elárverezésekor Sipeki Balázs István vásárolta meg. 1790-ben Lőrincz-Kátai Latzkovits István birtoka lett. E család maradt birtokosa 1852-ig, akkor Gaadi Pálffy Jánosé lett. 1871-től özvegy Pálffy Jánosné Latzkovits Franciska birtoka lett, a 20. század elején pedig Kun Artúr birtoka volt. A településbeli régi házat a Pálffy-család építtette, mely szintén Kun Arturé lett.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

1910-ben 187 lakosából 164 német, 18 román, 5 magyar volt. Ebből 168 római katolikus, 17 görögkeleti ortodox volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]