Temesberény
| Temesberény (Berini) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Törökszákos |
| Rang | falu |
| Községközpont | Törökszákos |
| Irányítószám | 307356 |
| SIRUTA-kód | 158467 |
| Népesség | |
| Népesség | 522 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Temesberény
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 34′, k. h. 21° 25′Koordináták: é. sz. 45° 34′, k. h. 21° 25′ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Temesberény település Romániában, Temes megyében, Temesvártól délkeletre, Buziásfürdőtől délnyugatra, Ötvösd és Végvár között.
Története[szerkesztés]
Temesberény (Berény) nevét 1333-ban említette először oklevél, Beren néven. Berennek már ekkor egyháza is volt, és lakossága is magyar volt, mivel a korabeli oklevélben mint magyar lakosságú templomos hely volt említve.
1403-ban Zsigmond király egyik oklevele tett említést Berényről és birtokosáról, Berényi Han(c)kófi Mihályról, kinek a király ekkor megkegyelmezett.
1407-ben Zsigmond király az utód nélkül elhalt Berényi Hankófi Mihály birtokát Ozorai Pipónak adta, kit ezenkívül még 19 népes és 5 néptelen falu birtokábais beiktatott 1408-ban.
1473-1507 között Berény Cseri vára tartozékai közé tartozott. Beren már mint mezőváros volt említve, tehát népes és fontos helység lehetett. Ekkor egy 1473. VIII. 30-án kelt oklevélben Nádasdi n. Ungor János birtokának írták.
Egy 1502. XII. 13-án kelt oklevél Beren mezővárost már Nádasdi n. Ungor János fiainak: Jánosnak és Miklósnak a birtokaként írta le. Egy 1554 I. 16-i oklevél Beremy Bársony Benedeket, mint Jakcs Mihály familiárisaként említi. 1851-ben 942 óhitű lakosa volt. a határszélen folyik a Bogonis (Pogányos) patak, mely ekkor 3 malmot is hajtott. Ekkor királyi birtoknak írják.
A 20. század elején nevét Temesberény formában írták, és Temes vármegye Csáki járásához tartozott. 1910-ben 1171 lakosa volt, melyből 63 magyar, 21 német, 1035 román, 48 cigány volt. Ebből 62 római katolikus, 14 református 1077 görögkeleti ortodox volt.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}