Berekszónémeti

Berekszónémeti (Beregsău Mic)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Szakálháza
Rang	falu
Községközpont	Szakálháza
Irányítószám	307372
SIRUTA-kód	158591
Népesség
Népesség	800 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	80 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 45′ 05″, k. h. 20° 58′ 42″45.751518, 20.978341
A Wikimédia Commons tartalmaz Berekszónémeti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Berekszónémeti (románul: Beregsău Mic, szerbül: Немет) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól nyugatra, az Óbega partján, Papd és Berekszó közt fekvő település.

Története

Berekszónémeti, Német az 1332. évi pápai tizedjegyzékben a temesi főesperesi kerület plébániái között szerepelt először. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. 1425–1497 között Némethy néven említették az oklevelek. 1494-ben Nagylucsei Ferenc kapta a királytól adományul. 1514-ben, a Dózsa-féle parasztlázadás alatt a lázadók az egész helységet elpusztították. 1520-ban II. Lajos király a falut Bolyka Bálintnak adományozta.

A török hódoltság alatt, Kaliszik ipeki patriarcha, Temesvárra való utazásakor, Berekszónémetiben állította ki 1710. május 31-én azt az oklevelet, amellyel a karlócai érsekség felállítását elismerte. A falu a török hódoltság alatt nem pusztult el, 1723–1725 között a gróf Mercy térképén, a temesvári kerületben, a lakott helységek között volt feltüntetve. 1788-ban a falu birtokosa a Damaszkin család volt. 1838-ban is e család egyik tagja, Damaszkin Simson volt itt a birtokos. Az 1880-as években a család itteni birtokait báró Csávossy Gyula és Mucsalov Szima vették meg. A 20. század elején pedig Csávossy Gyula örököseinek, Mucsalov Ivánnak, továbbá Radulov Vlasztimirnek és Braniszlavnak volt itt nagyobb birtoka. Az itteni nemesi kúriát Damaszkin István építtette 1788-ban.

Nevezetességek

• Görögkeleti szerb temploma 1855–1860 között épült.

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között