Varjas
| Varjas (Variaș, Warjasch) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Varjas |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307455 |
| SIRUTA-kód | 159222 |
| Népesség | |
| Népesség | 3627 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 379 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 00′ 26″, k. h. 20° 57′ 37″46.007222°N 20.960278°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 26″, k. h. 20° 57′ 37″46.007222°N 20.960278°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Varjas (románul: Variaș) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól északnyugatra, Temeskenéz és Temesnagyfalu közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Varjas nevét az 1332-1335 évi pápai tizedjegyzék említette először, mint egyházas helyet.
1434-ben Macedóniai Miklós birtoka volt, kinek fia János Anna nevű nővérének, özv. Forgách Jánosnénak, 1454-ben hitbér és nászajándékképpen varjasi birtokrészét zálogként lekötötte, később visszaváltotta, de 1464-ben a templommal együtt újra elzálogosította Forgách Bódognak és Pelérdi Imrének, majd 1475-ben Macedóniai Dancs Miklós zálogosította el a maga részét Dóczi Lászlónak. Az elidegenített birtokrészeket a 16. században Macedóniai Miklós főispán fia Péter szerezte vissza. A török hódoltság alatt, az 1561-1564. években 13, illetőleg 22 portát írtak benne össze a királyi adórovók, és 1582-ben 31 szerb családfőt vettek itt fel a török defterdárok. 1597-ben Báthory Zsigmond fejedelem a birtokot Lapispataki Segnyey Miklósnak adományozta.
Az 1717. évi kamarai jegyzékben 40 házzal szerepel, a temesvári tiszttartósághoz tartozott, 1723-ban az altiszttartó székhelye lett. 1786-ban német telepesek költöztek oda. A 19. század első felében a zágrábi püspökség birtoka volt.
1910-ben 4400 lakosából 2370 német, 1893 szerb, 112 magyar volt. Ebből 2248 római katolikus, 1898 görögkeleti ortodox, 37 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Vingai járásához tartozott.
Az első világháború után
[szerkesztés]1951-ben 341 bánáti sváb lakosát deportálták a Bărăganra.[1]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1821-ben épült.
- Görögkeleti temploma 1828-ban épült.
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Wilhelm Weber: The fate of the Germans in the Banat after the coup d'état on 23rd August 1944 up until the deportation to the Bărăgan Steppes (angol nyelven). Deportation to the Bărăgan 1951-1956. Donauschwaben Villages Helping Hands, 2006. [2011. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 11.)
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}