Ugrás a tartalomhoz

Orczyfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orczyfalva
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségOrczyfalva
Rangközségközpont
Irányítószám307305
SIRUTA-kód158029
Népesség
Népesség2212 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság155
Népsűrűség15,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság122 m
Terület145,63 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 49″, k. h. 21° 11′ 54″45.963611°N 21.198333°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 49″, k. h. 21° 11′ 54″45.963611°N 21.198333°E
SablonWikidataSegítség

Orczyfalva (románul Ortișoara, korábban Kokoda, németül Orczydorf, szerbül Kokoda) falu Romániában Temes megyében.

Földrajz[szerkesztés]

Temesvártól 25 km-re északra fekszik.

Közlekedés[szerkesztés]

Az arad-temesvári főút mellett fekszik. 2011 decemberében adták át a Dél-erdélyi autópálya 33 km-es TemesvárArad szakaszát – lehajtóval Orczyfalvánál – és a 12 km-es aradi elkerülőt, igaz, egyelőre sebességkorlátozásokkal és utóbbit csak kétszer egy sávon.[1] 2011. október 20-án elkezdődött a Nagylak (országhatár) és Arad közötti szakasz építése is; a 39 km-es szakasz átadására a tervek szerint 2013-ban kerülhet sor.[2] Ugyanezen év tavaszán tervezik átadni a magyar szakaszon az M43-as autópálya Makó és Nagylak (országhatár) közötti szakaszát is, amellyel Orczyfalva is bekapcsolódhat az európai autópálya-hálózatba.[3]

Története[szerkesztés]

Orczyfalva helyén a középkorban Kakot vagy Kokoth nevű falu állt, melynek nevét 1318-ban említették először. Kakot a középkorban két részből: Kakathból és Tótkakathból állt. A török hódoltság alatt azonban mindkét helység elpusztult.

1784-86-ban, II. József idején 200 német családot telepített ide a temesvári kamarai igazgatóság, 1785-ben pedig hazai németeket is, és br. Orczy József főispánról nevezték el.

A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Vingai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2161, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

1992-ben társközségeivel együtt 4105 lakosából 3667 román, 203 magyar, 149 német és 20 cigány volt.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Itt született Lendl Adolf (1862-1943) műegyetemi magántanár, zoológus.
  • Itt született Varga Imre (1863-1942) magyar grafikus.
  • Itt született Josef Schmidt (1913-1993) pedagógus.
  • Itt született Dengl János (1882–1940) magyar nyelvész.
  • Itt született Hilde Lauer (1943) kenus olimpikon.
  • Itt tanított Eisenkolb Aurél (1849-1918) magyarországi német komponista, tanár.

Nevezetességek[szerkesztés]

1786-ban épült római katolikus temploma a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06268 sorszámon szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felavatták a dél-erdélyi autópálya első szakaszát (magyar nyelven). iho, 2011. december 17. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Pataky Lehel Zsolt: Elkezdődött a Nagylak–Arad autópálya-szakasz építése (magyar nyelven). Krónika, 2011. október 21. [2014. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  3. Kapocs nem létező sztrádák között (magyar nyelven). Krónika, 2011. július 5. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  4. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)