Dobosd
Dobosd (Dubești) | |
Szent Demeter-templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Hosszúszabadi |
Rang | falu |
Községközpont | Hosszúszabadi |
Irányítószám | 307301 |
SIRUTA-kód | 157987 |
Népesség | |
Népesség | 234 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 261 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 55′ 48″, k. h. 22° 01′ 36″45.929878°N 22.026665°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 48″, k. h. 22° 01′ 36″45.929878°N 22.026665°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobosd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dobosd románul: Dubești, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lugostól északkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Dobosd nevét 1514-1516 között említette először oklevél Dubesth néven. 1717-ben Dubesche, 1808-ban Dubest, Dubesti, 1888-ban Dubest, 1913-ban Dobosd néven volt említve.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dubesty, Krassó vármegyében, 4 katholikus, 607 óhitű lakossal, anyatemplommal, sok urasági legelővel. Földesura a kamara.”
A Révai lexikon pedig így írt Dobosról: „Dubest. Bánátbéli elegyes oláh falu Krassó Vármegyében, földes ura a Királyi Kamara, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Bults, és Fasetnek szomszédságokban, határa jó termékenységű.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.
1910-ben 1054 lakosából 1044 román, 10 magyar volt. Ebből 1041 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]Szent Demeternek szentelt 17. századi fatemploma, 18. századi falfestményekkel a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-A-06220 sorszámon található.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája (1. 283)
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 1. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 138. o.
- Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.