Temesújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Temesújlak (Uliuc)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Törökszákos
Irányítószám 307361
SIRUTA-kód 158500
Népesség
Népesség697 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Temesújlak (Románia)
Temesújlak
Temesújlak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 40′ 38″, k. h. 21° 21′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 38″, k. h. 21° 21′ 38″
Temesújlak egy régi térképen

Temesújlak

Fekvése[szerkesztés]

Temesvártól délkeletre, a Temes bal partja mellett, a Pogonis összefolyásánál fekvő település.

Története[szerkesztés]

Temesújlak nevét 1329-ben említette először oklevél Újudvar néven. 1723-1725 között Villock, 1761-ben Vylak, 1808-ban Újlak, Ujluk, 1888-ban Újlak, 1913-ban Temesújlak néven említették.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Ujlak, Temes vármegyében, 1448 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 3000 hold, ... Bírja a királyi alapítvány”

A mai Temesújlak helyén Ortvay Tivadar adatai szerint, a középkorban Újudvar nevű helység feküdt, melyről a 14. század elejétől kezdve vannak okleveles adatok: 1329-ben Újudvar Vojteki Tivadar fiai Miklós és János birtoka volt, akik azt Gál mester királyi jegyzőnek és egregi várnagynak adták el. E Gál mester fia László mester, omori nemes 1343-ban Újudvar felét a Bár-Kalán nemzetségből való Szeri Pósafi Balázsnak, Klára húga vőlegényének adományozta. 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt.

1723-1725 között gróf Mercy térképén Villock alakban, az 1761. évi hivatalos térképen pedig Vyrak alakban, óhitűektől lakott helységként szerepelt. 1838-ban 59 egész jobbágytelke volt és a vallás-és tanulmányi alap birtoka volt még a 20. század elején is az volt a legnagyobb birtokosa. 1879-ben nagy árvíz pusztított itt, az egész községet elöntötte és sok kárt okozott.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.

1910-ben 961 lakosából 47 magyar, 27 német, 874 román volt. Ebből 57 római katolikus, 891 görög keleti ortodox volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti román temploma

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]