Nyerő

Nyerő (Nerău)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Máriafölde
Rang	falu
Községközpont	Máriafölde
Irányítószám	307406
SIRUTA-kód	158877
Népesség
Népesség	928 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	58
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	78 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 09″, k. h. 20° 33′ 39″45.969288, 20.5607
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyerő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyerő (Nerău), település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Nagyszentmiklóstól délnyugatra, Máriafölde északnyugati szomszédjában fekvő település.

Története

Nyerő, azelőtt Dugoszelló a 16. században keletkezett, magyar lakosságú falu volt, és ekkor Hosszúfalu néven említették.

A török hódoltság alatt szerbek költöztek ide, a kik a falut Dugoszelló és Dugoszelistye-nek nevezték el.

1582-ben 6 szerb juhász lakta. 1647-ben is lakott hely volt, és birtokosa Nádudvari István borosjenei vitéz volt.

A 18. század elején már csak puszta volt, melyet a csanádi püspök is pusztaként vett fel 1701 július 20-án, birtoklajstromába.

1748-ban a temesvári igazgatóság adta bérbe Malenicza Josephovics temesvári szerb bírónak hat évre.

1764 körül Arad vármegyéből, a Lippa melletti Neroról románok költöztek ide, akik a községet is Neronak vagy Nyerocsnak nevezték el s ennek magyarosított alakja a mai Nyerő.

1785-ben a románok mellé a környékbeli falvakból németek is költöztek ide.

II. József uralkodása alatt, a kincstári birtokok elárverezésekor, Alvinczy József tábornok vásárolta meg, majd a 19. század első felében a gróf Gyulai család lett a földesura.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma 1810-ben épült.
• Római katolikus temploma 1871-ben épült - Szent József tiszteletére szentelték fel.

Hivatkozások

Nyerő (Dugoszelistie) egy régi 1700-as évekből való térképen

Források

• Borovszky Samu: Torontál vármegye
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Magyar katolikus lexikon