Petromány
Megjelenés
Petromány (Petroman) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Rang | falu |
Községközpont | Csák |
Irányítószám | 307117 |
SIRUTA-kód | 156428 |
Népesség | |
Népesség | 737 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 6 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 80 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 32′ 30″, k. h. 21° 06′ 51″45.541588°N 21.114050°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 30″, k. h. 21° 06′ 51″45.541588°N 21.114050°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Petromány (románul: Petroman) falu Romániában, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól délre, Csák északi szomszédjában, fekvő település.
Népesség
[szerkesztés]Népszámlálás[1] | Nemzetiségi adatok | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Lakosság | Románok | Németek | Magyarok | Egyéb | |||
1880 | 1764 | 1621 | 42 | 6 | 34 | |||
1900 | 2084 | 1888 | 51 | 53 | 92 | |||
1910 | 2006 | 1796 | 30 | 49 | ||||
1941 | 1589 | 1410 | 37 | 70 | 72 | |||
1977 | 1032 | 952 | 2 | 4 | 74 (71 cigány) | |||
1992 | 697 | 675 | 2 | 2 | 18 |
Története
[szerkesztés]Petromány nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben említették először Petrec, Petri néven, egyházas helyként. 1346-ban magyar neve Pedlé volt. A településre a 17. század végén románok telepedtek le. Az 1717. évi kamarai jegyzék 60 házat írt itt össze. Az 1761. évi térképen neve már Petroman néven szerepel. 1807-ben a vallás- és tanulmányi alap csákovai uradalmához csatolták. Az 1887-es árvízkor a Temes az egész határát elpusztította.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Csáki járásához tartozott.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források
[szerkesztés]- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.