Petromány
Megjelenés
Ellenőrzött
| Petromány (Petroman) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csák |
| Irányítószám | 307117 |
| SIRUTA-kód | 156428 |
| Népesség | |
| Népesség | 737 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 6 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 80 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |

Petromány (románul: Petroman) falu Romániában, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Temesvártól délre, Csák északi szomszédjában, fekvő település.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Népszámlálás[1] | Nemzetiségi adatok | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakosság | Románok | Németek | Magyarok | Egyéb | |||
| 1880 | 1764 | 1621 | 42 | 6 | 34 | |||
| 1900 | 2084 | 1888 | 51 | 53 | 92 | |||
| 1910 | 2006 | 1796 | 30 | 49 | ||||
| 1941 | 1589 | 1410 | 37 | 70 | 72 | |||
| 1977 | 1032 | 952 | 2 | 4 | 74 (71 cigány) | |||
| 1992 | 697 | 675 | 2 | 2 | 18 | |||
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Petromány nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben említették először Petrec, Petri néven, egyházas helyként. 1346-ban magyar neve Pedlé volt. A településre a 17. század végén románok telepedtek le. Az 1717. évi kamarai jegyzék 60 házat írt itt össze. Az 1761. évi térképen neve már Petroman néven szerepel. 1807-ben a vallás- és tanulmányi alap csákovai uradalmához csatolták. Az 1887-es árvízkor a Temes az egész határát elpusztította.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Csáki járásához tartozott.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

