Temesforgács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temesforgács (Ohaba-Forgaci)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang falu
Községközpont Boldor
Irányítószám 307082
SIRUTA-kód 156133
Népesség
Népesség 795 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 107 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Temesforgács (Románia)
Temesforgács
Temesforgács
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 43′ 01″, k. h. 21° 44′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 43′ 01″, k. h. 21° 44′ 25″

Temesforgács, románul: Ohaba-Forgaci, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Buziásfürdőtől északkeletre, a Temes bal partjának közelében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Temesforgács, Forgács nevét 1369-ben említette először oklevél Forgachfalva néven. 1442-ben Kisforgach, Nagyforgach, 1467-ben Kysforgach, Nagforgach, 1808-ban Ohába, 1913-ban Temesforgács néven írták.

1369-ben Forgáchfalva falut I. Lajos király Remetei Himfi Benedeknek adományozta. Kisforgáchon Hollódi Fülöp volt a birtokos, aki itteni részeit Temeshelyi Dési Péternek zálogosította el. 1482-ben Nagyforgách a Belinczi Bésán család birtoka volt.

Ezen a tájon feküdt egykor Csév-Ohába is. I. Ulászló király 1442 évi oklevelében meghagyta az aradi káptalannak, hogy Gamzai Turcsin Miklóst és Komethi Mihályt Chewhaba részbirtokába iktassa be. 1470-ben Sisman Sandriané bírtoka volt Óhába, aki azt Margai Jakab volt Szörényi várnagynak zálogosította el.

1723-1725-ös gróf Mercy térképén, valamint az 1761. évi térképeken lakott helységként, a lugosi kerületben feküdt. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1807-ben a Temesforgács a kincstártól a vallás- és tanulmányi közalapítványi uradalom kezelése alá került. A 19. század közepe táján gróf Forgách Antal helytartósági tanácsos tiszteletére Forgách-nak nevezték el.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Ohába-Forgács, Temes vármegyében. Van 1748 óhitü lakosa, anyaegyháza. Határa 2308 hold, ... Birja a királyi alapitvány”

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.

1910-ben 1646 lakosából 1600 román, 24 német, 7 magyar volt. Ebből 1146 görögkeleti ortodox, 468 görög katolikus, 18 római katolikus volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma 1905-ben épült.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.