Németremete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Németremete (Remetea Mică, Königshof)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Máslak (Mașloc)
Irányítószám 307273
SIRUTA-kód 157727
Népesség
Népesség452 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság143 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Németremete (Románia)
Németremete
Németremete
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 57′ 59″, k. h. 21° 28′ 46″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 59″, k. h. 21° 28′ 46″

Németremete románul: Remetea Mică, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Temesvártól északkeletre, Máslak, Saroltavár és Buzád közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Németremete Mária Terézia királynő uralkodása idejében történt második német telepítéskor keletkezett.

Königshofot és Greifenthalt a mai Németremete határában Neumann lippai sótári tiszt, a telepítő bizottság egyik tagja telepítette. Mindkét helység 1770-1771-ben épült és eredetileg 30 házból állt.

Greifenthal lakosai azonban mivel a közeli Fibis és Románbencsek lakosságától folyton háborgatva voltak, 1783-ban átköltöztek Königshofra. Az egykori Greifenthal helyét a Németremetéhez tartozó hasonló nevű dűlő tartja fenn.

1790-ben a falut Lőrincz-Kátai Latzkovits István kapta cserébe a kincstártól, birtokukban maradt 1853-ig, amikor egyik részét, majd 1859-ben a másikat is Görgői Görgey János vette meg, később 1876-ban fiára Gyulára szállt. A birtok harmadik része 1803tól 1892-ig Pálffy Jánosné Latzkovits Francziskáé lett, tőle 1893-ban Parison Péter vásárolta meg.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

1910-ben 750 lakosából 17 magyar, 694 német, 39 román volt. Ebből 704 római katolikus, 8 református, 38 görög keleti ortodox volt.

Németremete környékén feküdtek egykor Bosztos, Halmos és Olnos faluk is:

Bosztos[szerkesztés]

A mai Németremete és Buzád között feküdt a középkorban Bosztos falu is, amely 1471-ben a mácsalaki (máslaki) uradalomhoz tartozott és ekkor Arad vármegyéhez számították.

Halmos[szerkesztés]

Itt feküdt Halmos is, a mai Homas puszta helyén, amely 1471-ben a sződi vár tartozékai között szerepelt.

Olnos[szerkesztés]

Németremete vidékén állhatott egykor Olnos is, melynek emlékét a Honos-patak tartja fenn.

1452-ben a Fejéregyháziaké volt, 1500-ban pedig az Országh családé.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1818-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között