Németremete
| Németremete (Remetea Mică, Königshof) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Máslak |
| Rang | falu |
| Községközpont | Máslak (Mașloc) |
| Irányítószám | 307273 |
| SIRUTA-kód | 157727 |
| Népesség | |
| Népesség | 487 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 143 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Németremete témájú médiaállományokat. | |
Németremete (románul: Remetea Mică, ukránul: Малі Ремети), falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól északkeletre, Máslak, Saroltavár és Buzád közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Németremete Mária Terézia királynő uralkodása idejében történt második német telepítéskor keletkezett.
Königshofot és Greifenthalt a mai Németremete határában Neumann lippai sótári tiszt, a telepítő bizottság egyik tagja telepítette. Mindkét helység 1770-1771-ben épült és eredetileg 30 házból állt.
Greifenthal lakosai azonban mivel a közeli Fibis és Románbencsek lakosságától folyton háborgatva voltak, 1783-ban átköltöztek Königshofra. Az egykori Greifenthal helyét a Németremetéhez tartozó hasonló nevű dűlő tartja fenn.
1790-ben a falut Lőrincz-Kátai Latzkovits István kapta cserébe a kincstártól, birtokukban maradt 1853-ig, amikor egyik részét, majd 1859-ben a másikat is görgői Görgey János vette meg, később 1876-ban fiára Gyulára szállt. A birtok harmadik része 1803tól 1892-ig Pálffy Jánosné Latzkovits Francziskáé lett, tőle 1893-ban Parison Péter vásárolta meg.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
1910-ben 750 lakosából 17 magyar, 694 német, 39 román volt. Ebből 704 római katolikus, 8 református, 38 görög keleti ortodox volt.
Németremete környékén feküdtek egykor Bosztos, Halmos és Olnos faluk is:
Bosztos
[szerkesztés]A mai Németremete és Buzád között feküdt a középkorban Bosztos falu is, amely 1471-ben a mácsalaki (máslaki) uradalomhoz tartozott és ekkor Arad vármegyéhez számították.
Halmos
[szerkesztés]Itt feküdt Halmos is, a mai Homas puszta helyén, amely 1471-ben a sződi vár tartozékai között szerepelt.
Olnos
[szerkesztés]Németremete vidékén állhatott egykor Olnos is, melynek emlékét a Honos-patak tartja fenn.
1452-ben a Fejéregyháziaké volt, 1500-ban pedig az Országh családé.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus temploma - 1818-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

