Németremete

Németremete (Remetea Mică, Königshof)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Máslak
Rang	falu
Községközpont	Máslak (Mașloc)
Irányítószám	307273
SIRUTA-kód	157727
Népesség
Népesség	487 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	143 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 57′ 59″, k. h. 21° 28′ 46″45.96638889, 21.47944444
A Wikimédia Commons tartalmaz Németremete témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Németremete (románul: Remetea Mică, ukránul: Малі Ремети), falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól északkeletre, Máslak, Saroltavár és Buzád közt fekvő település.

Története

Németremete Mária Terézia királynő uralkodása idejében történt második német telepítéskor keletkezett.

Königshofot és Greifenthalt a mai Németremete határában Neumann lippai sótári tiszt, a telepítő bizottság egyik tagja telepítette. Mindkét helység 1770-1771-ben épült és eredetileg 30 házból állt.

Greifenthal lakosai azonban mivel a közeli Fibis és Románbencsek lakosságától folyton háborgatva voltak, 1783-ban átköltöztek Königshofra. Az egykori Greifenthal helyét a Németremetéhez tartozó hasonló nevű dűlő tartja fenn.

1790-ben a falut Lőrincz-Kátai Latzkovits István kapta cserébe a kincstártól, birtokukban maradt 1853-ig, amikor egyik részét, majd 1859-ben a másikat is görgői Görgey János vette meg, később 1876-ban fiára Gyulára szállt. A birtok harmadik része 1803tól 1892-ig Pálffy Jánosné Latzkovits Francziskáé lett, tőle 1893-ban Parison Péter vásárolta meg.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

1910-ben 750 lakosából 17 magyar, 694 német, 39 román volt. Ebből 704 római katolikus, 8 református, 38 görög keleti ortodox volt.

Németremete környékén feküdtek egykor Bosztos, Halmos és Olnos faluk is:

Bosztos

A mai Németremete és Buzád között feküdt a középkorban Bosztos falu is, amely 1471-ben a mácsalaki (máslaki) uradalomhoz tartozott és ekkor Arad vármegyéhez számították.

Halmos

Itt feküdt Halmos is, a mai Homas puszta helyén, amely 1471-ben a sződi vár tartozékai között szerepelt.

Olnos

Németremete vidékén állhatott egykor Olnos is, melynek emlékét a Honos-patak tartja fenn.

1452-ben a Fejéregyháziaké volt, 1500-ban pedig az Országh családé.

Nevezetességek

• Római katolikus temploma - 1818-ban épült.

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között