Görgő (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Disambig gray.svgEz a szócikk a Lőcsei járásban található településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tornagörgő.

Görgő (Spišský Hrhov)
SpisskyHrhov.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Lőcsei
Rang község
Első írásos említés 1243
Polgármester Vladimír Ledecký
Irányítószám 053 02
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám LE
Népesség
Teljes népesség 1333 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 109 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 469 m
Terület 12,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Görgő (Szlovákia)
Görgő
Görgő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 06″, k. h. 20° 38′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 06″, k. h. 20° 38′ 25″
Görgő weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Görgő (szlovákul Spišský Hrhov, korábban Harchov, németül Gorgau, lengyelül: Harchów[2]) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lőcsétől 5 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén a leletek tanúsága szerint már az újkőkorban éltek emberek. A falu a 12. század első felében keletkezhetett, első írásos említése 1243-ból származik, amikor "Gurgew, Gergew" alakban szerepel. 1260-ban "Gyrgow", 1278-ban "Gurgeu", 1280-ban "Gargou" alakban említik. IV. László 1278-ban a Görgey–család elődeként ismeretes Jordan comes fiainak adományozta évi egy aranyforint fejében. 1280-ban már két Görgő létezett. Az egyik "Tótgörgő" ("Gargou villa Sclavonicalis") a Görgeyeké, amely örökhaszonbér szerinti kiváltságokat kapott. A másik a tatárjárás után németekkel betelepített "Németgörgő" ("Teutonicalis Gargou"). A 14. században már a falu egész határa a Görgeyeké volt és 1848-ig részben az övék is maradt. A család Jordan nevezetű leszármazotta I. Károly oldalán harcolt a rozgonyi csatában és ott életét veszítette. A király ezért 1312-ben elengedte a IV. László által megszabott haszonbér fizetésének kötelezettségét.[3] A 16. században emeletes kő udvarház épült itt, melyet Görgey Benedek 1583-ban megerősített. A reformáció idején Arnold de Gara gróf nemesi iskolát létesített itt, amely 1666-ban szűnt meg. 1787-ben 100 házában 736 lakos élt. 1828-ban 119 háza és 871 lakosa volt. A 19. század második felében a Görgeyek maradék birtokát is a Csákyak vették meg akik szeszgyárat létesítettek itt.

Vályi András szerint "GÖRGŐ. Gorg. Harhov. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Görgei Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Késmárkhoz egy jó mértföldnyire, ambár mind a’ két féle fája van kevés, legelője is elégtelen, de mivel földgye jó termékenységű, vagyonnyainak eladására alkalmatos módgya van, első Osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint "Görgő, (Gorg, Harhow), tót falu, Szepes vmegyében, Lőcséhez délkeletre egy órányira: 852 kath.,19 evang. lak. Kath. paroch. templom. Sok csinos uri kastély és lakház. Tágas és jó határ. F. u. a Görgey nemzetség." [5]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 685, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 1333 lakosából 1173 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Spišský Hrhov - Dejiny a pamiatky.

További információk[szerkesztés]