Kiskerény
| Kiskerény (Kurimany) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Lőcsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1298 | ||
| Polgármester | Anna Hricová | ||
| Irányítószám | 054 01 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | LE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 390 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 147 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 522 m | ||
| Terület | 2,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kiskerény weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskerény témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kiskerény (1899-ig Kurimján, szlovákul: Kurimany, németül: Kirn) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lőcsétől 5 km-re délnyugatra, Iglótól 6 km-re északra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a latin Quirinus Sanctus (Szent Kvirin, magyarosan Kerény) névből származik. Névadója a Sabariában vértanúságot szenvedett sisciai püspök, aki ma is a falu védőszentje.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 2500 körüli időben éltek emberek. Az első szláv település a 8. században jött létre itt.
A tatárjárást követően 1250 körül a környező településekhez hasonlóan szászokkal telepítették be. Alapítója egy Frigyes nevű comes volt. Első írásos említése 1298-ból származik „Villa Quirínia” alakban abban az oklevélben, melyben a 24 szepességi királyi település plébániáit sorolják fel. Lakóit szabadságjogokkal és kiváltságokkal ruházták fel. 1465-ben Szepes várát tartozékaival, köztük Kerénnyel együtt Szapolyai Imre szerezte meg. Ettől kezdve a település az uradalom részeként elveszítette korábbi kiváltságait és a többi adózó falu közé esett vissza. Módosabb szász polgárai Lőcsére költöztek. 1605. november 9-én Bocskai hajdúi támadták meg a falut és három ház kivételével mindent felégettek. 1619-ben és 1677-ben újból leégett a falu. 1700-ban Kiskerénynek 33, többségben szász lakosa volt. 1731-ben 52, 1752-ben 51-en lakták. Időközben erőteljes szlovák betelepülés történt a községbe. 1784-ben a népesség összeírásban 11 házban 81 lakost számláltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KURIMAN. Kirn. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Haribócshoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának 1/3 része soványas, legelője jó, más javai is vagynak.”[2]
1831-ben 124-en lakták. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kurimján, (Kirn), Szepes vmegyében, tót falu, Harikócz fil. 145 kath. lak. F. u. gr. Csáky.”[3]
Az első világháborúban 37 kerényi férfi harcolt a frontokon. A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
1939-ben a katasztrofális higiéniai viszonyok miatt tífuszjárvány dúlt a községben, melynek 7 lakos esett áldozatául. A falut 1944 decemberében bekapcsolták az elektromos hálózatba. Előbb magyar, majd német egységek vonultak be a településre, amelyet 1945. január 27-én foglalt el a szovjet hadsereg. Termelőszövetkezete 1957-ben alakult.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 347 | 367 | 369 | 390 |
| Különbség | +5,76 % | +0,54 % | +5,69 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 383 | 390 |
| Eltérés | +1,82 % |
1870-ben 173 lakosa volt.
1910-ben 195, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 359 lakosából 356 szlovák volt.
2011-ben 379 lakosából 371 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Kvirin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 17. században épült barokk stílusban, a korábbi gótikus templom helyén. Később többször megújították. Keresztelőmedencéje 14. századi gótikus, szintén gótikus oltárának szobrait Lőcsei Pál mester készítette 1510 körül.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal – Archiválva 2007. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Kiskerény Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2013. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben


