Polyánfalu
| Polyánfalu (Poľanovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1270 |
| Polgármester | Jozef Kaľavský |
| Irányítószám | 053 05 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | LE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 160 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 553 m |
| Terület | 16,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 01′ 30″, k. h. 20° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 30″, k. h. 20° 50′ 30″ | |
| Polyánfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Polyánfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Polyánfalu (1899-ig Polyanócz, szlovákul: Poľanovce, németül: Polanowitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Szepesváraljától 8 km-re keletre, a Branyiszkó-hágó nyugati oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1270-ben „Polank” néven említik először, amikor V. István király Fiók fia Urosnak adja. 1321-ben „Babarete” a neve, 1352-ben „Polyank alebo n. Babarethy”, 1429-ben „Polanka alebo n. Babarethe” alakban szerepel. Több nemesi család birtoka volt, majd a 18. századtól a Jancsó és az Almásy családé valamint másoké. 1787-ben 36 házában 305 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLYANÓCZ. Tót falu Szepes Vármegyében, vagynak minden javai, mellyek az első osztályt illetik.”[2]
1828-ban 55 háza és 397 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, szénégetéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyanócz, tót falu, Szepes vgyében, Korotnokhoz 1/2 órányira: 875 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Jancsó és Balka nemzetség. Ut. post. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 212, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 191 szlovák lakosa volt.
2011-ben 182 lakosából 176 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma gótikus alapokon épült a 17. század végén. 1765-ben újjáépítették. Szószéke a 18. század közepén készült rokokó stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Lőcsei járás települései | ||
|---|---|---|
Lőcse (Levoča) | ||
Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |  | |
