Ugrás a tartalomhoz

Lengvárt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengvárt (Dlhé Stráže)
Lengvárt zászlaja
Lengvárt zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rangközség
Első írásos említés1278
PolgármesterZdena Jurčíková
Irányítószám054 01
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámLE
Népesség
Teljes népesség597 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség160 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság599 m
Terület3,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 33″, k. h. 20° 31′ 16″49.025900°N 20.521200°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 33″, k. h. 20° 31′ 16″49.025900°N 20.521200°E
Lengvárt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengvárt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lengvárt (szlovákul: Dlhé Stráže, korábban Lengvárty, németül: Litzier) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Lőcsétől 5 km-re nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut német telepesek alapították a 13. század második felében, először 1278-ban említik „Bicere” néven. Mai magyar nevén 1317-ben tűnik fel először „Landvar” alakban, ekkor Lőcse városának birtoka volt. Gótikus Szűz Mária temploma a 14. században már állt. 1360-ban az Illés család birtoka lett. A későbbiekben „Bicir” (1360), „Pecher alias Lengvarth”, „Langwarthdorf” (1407), „Bychir” (1411), „Langwarthdorf” (1424) néven szerepet a különböző írott forrásokban. Több birtokos után a 16. században ismét Lőcse szerezte meg. 1667-ben 6 jobbágy és 6 zsellércsalád élt itt. 1787-ben 20 házában 124 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LENGVARD. vagy Lingvárd. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Lőcse Városa lakosai katolikusok, fekszik Drávecznak szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító.[2]

1828-ban 19 háza és 175 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lengvárt, tót falu, Szepes vármegyében, Csötörtökhely fil., 175 kath. lak. Tehenészet. F. u. Lőcse városa, ettől 1 1/2 óra.[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 230, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 502 szlovák lakosa volt.

2011-ben 541 lakosából 521 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]