Lengvárt
| Lengvárt (Dlhé Stráže) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1278 |
| Polgármester | Zdena Jurčíková |
| Irányítószám | 054 01 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | LE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 597 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 160 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 599 m |
| Terület | 3,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 01′ 33″, k. h. 20° 31′ 16″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 33″, k. h. 20° 31′ 16″ | |
| Lengvárt weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lengvárt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lengvárt (szlovákul: Dlhé Stráže, korábban Lengvárty, németül: Litzier) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lőcsétől 5 km-re nyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut német telepesek alapították a 13. század második felében, először 1278-ban említik „Bicere” néven. Mai magyar nevén 1317-ben tűnik fel először „Landvar” alakban, ekkor Lőcse városának birtoka volt. Gótikus Szűz Mária temploma a 14. században már állt. 1360-ban az Illés család birtoka lett. A későbbiekben „Bicir” (1360), „Pecher alias Lengvarth”, „Langwarthdorf” (1407), „Bychir” (1411), „Langwarthdorf” (1424) néven szerepet a különböző írott forrásokban. Több birtokos után a 16. században ismét Lőcse szerezte meg. 1667-ben 6 jobbágy és 6 zsellércsalád élt itt. 1787-ben 20 házában 124 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LENGVARD. vagy Lingvárd. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Lőcse Városa lakosai katolikusok, fekszik Drávecznak szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító.”[2]
1828-ban 19 háza és 175 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lengvárt, tót falu, Szepes vármegyében, Csötörtökhely fil., 175 kath. lak. Tehenészet. F. u. Lőcse városa, ettől 1 1/2 óra.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 230, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 502 szlovák lakosa volt.
2011-ben 541 lakosából 521 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent György temploma 1800 körül épült klasszicista stílusban. 14. századi gótikus szobra van.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Lőcsei járás települései | ||
|---|---|---|
Lőcse (Levoča) | ||
Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |  | |
