Lengvárt
| Lengvárt (Dlhé Stráže) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Lőcsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1278 | ||
| Polgármester | Zdena Jurčíková | ||
| Irányítószám | 054 01 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | LE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 615 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 160 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 599 m | ||
| Terület | 3,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Lengvárt weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengvárt témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lengvárt (szlovákul: Dlhé Stráže, korábban Lengvárty, németül: Litzier) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lőcsétől 5 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falut német telepesek alapították a 13. század második felében, először 1278-ban említik „Bicere” néven. Mai magyar nevén 1317-ben tűnik fel először „Landvar” alakban, ekkor Lőcse városának birtoka volt. Gótikus Szűz Mária temploma a 14. században már állt. 1360-ban az Illés család birtoka lett. A későbbiekben „Bicir” (1360), „Pecher alias Lengvarth”, „Langwarthdorf” (1407), „Bychir” (1411), „Langwarthdorf” (1424) néven szerepet a különböző írott forrásokban. Több birtokos után a 16. században ismét Lőcse szerezte meg. 1667-ben 6 jobbágy és 6 zsellércsalád élt itt. 1787-ben 20 házában 124 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LENGVARD. vagy Lingvárd. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Lőcse Városa lakosai katolikusok, fekszik Drávecznak szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító.”[2]
1828-ban 19 háza és 175 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lengvárt, tót falu, Szepes vármegyében, Csötörtökhely fil., 175 kath. lak. Tehenészet. F. u. Lőcse városa, ettől 1 1/2 óra.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 448 | 507 | 565 | 615 |
| Különbség | +13,16 % | +11,43 % | +8,84 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 618 | 615 |
| Eltérés | -0,48 % |
1910-ben 230, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 502 szlovák lakosa volt.
2011-ben 541 lakosából 521 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent György temploma 1800 körül épült klasszicista stílusban. 14. századi gótikus szobra van.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Lengvárt Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2013. szeptember 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..

