Ugrás a tartalomhoz

Göbölfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Göbölfalva (Buglovce)
Göbölfalva zászlaja
Göbölfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rangközség
Első írásos említés1335
PolgármesterVincent Koňak
Irányítószám053 04
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámLE
Népesség
Teljes népesség280 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság455 m
Terület3,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 10″, k. h. 20° 41′ 51″48.986111°N 20.697500°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 10″, k. h. 20° 41′ 51″48.986111°N 20.697500°E
Göbölfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Göbölfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Göbölfalva (1892-ig Buglóc, szlovákul: Buglovce, németül: Schreibersdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Lőcsétől 9 km-re délkeletre, Szepesváraljától 4,5 km-re nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

Nevét 13. századi birtokosáról: Goblinus íróról (schreiber) kapta, aki 1258-ban IV. Bélától kapta adományként. 1290-ben határbejárást végeztek.[2] 1335-ben „Sreyberfalva”, 1346-ban „Saiberdorf”, 1364-ben „Gebulfalua”, 1373-ban „Goebelfalua” néven említik. 1639-ben említik először "Bugliocz" néven. A századok során a Görgey és Horváth családok, valamint a szepesi káptalan volt a birtokosa. 1787-ben 17 házában 132 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUGLYOCZ. Bugloves, Sreibersdorf. Elegyes tót falu Szepes Vármegyében, birtokosa a’ Szepesi Gróf, fekszik Szepesnek szomszédságában, ’s ennek filiája, határjának három negyedrésze soványas, és legelője is szoroska, második Osztálybéli.[3]

1828-ban 29 háza volt 207 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Buglócz, tót falu, Szepes vármegyében, Iglóhoz keletre 1 1/2 mfd.-nyire: 207 kath. lak. Savanyuviz. Jó föld. F. u. Görgey, Teöke, s m.[4]

Az 1892-es magyarosításkor az 1373-ban használatos nevet kapta vissza. A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 162, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 270 lakosából 268 szlovák volt.

2011-ben 269 lakosából 263 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1929-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Fekete Nagy Antal 1930: A Petróczy levéltár középkori oklevelei I. Levéltári Közlemények 8/3-4, 195 No. 11.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

[szerkesztés]