Korotnok
| Korotnok (Korytné) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1294 |
| Polgármester | Peter Palenčár |
| Irányítószám | 053 05 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | LE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 89 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 509 m |
| Terület | 4,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 30″, k. h. 20° 50′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 30″, k. h. 20° 50′ 10″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Korotnok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Korotnok (szlovákul: Korytné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Szepesváraljától 6 km-re keletre, a Branyiszkó-szoros nyugati oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
1294-ben említik először. Neve a szláv korito (= teknő) főnévből származik. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOROTNOK. Koritnye. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Korotnoky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Polyanóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, postája is van, határjának egy harmad része sovány, de más szép javai is vannak.”[2]
Az 1848–49-es szabadságharc téli hadjáratának egyik jelentős következményekkel járó ütközete volt az 1849. február 5-én, a Branyiszkói-hágónál lezajlott ütközet. Az itt elesett kb. 150-200 honvéd közül ismeretlen számú honvéd sírja található a helyi temetőben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Korotnok, Szepes vmegyében, tót falu, a Branyicskó hegy alatt, Sáros vmegye szélén, az eperjesi postautban: 146 kathol., 4 evang. lak. Postahivatal. Vendégfogadó. Kastély. F. u. a Korotnoky nemz.”[3]
A temetőben 1913-ban felavatott emlékműt Tisza Miksa készítette.
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 118 lakosából 116 szlovák volt.
2011-ben 102 lakosából 92 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1816-ban épült klasszicista stílusban.
- 1817-ben épített kápolnája.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. június 22.)
További információk[szerkesztés]
A Lőcsei járás települései | ||
|---|---|---|
Lőcse (Levoča) | ||
Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
