Felsőszalók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszalók (Vyšný Slavkov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rang község
Első írásos említés 1347
Polgármester Viera Kašperová
Irányítószám 053 73 (pošta Brutovce)
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám LE
Népesség
Teljes népesség260 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság561 m
Terület17,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 24″, k. h. 20° 51′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 24″, k. h. 20° 51′ 10″
Felsőszalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszalók témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszalók (szlovákul: Vyšný Slavkov, németül: Ober-Schlauch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Lőcsétől 20 km-re északkeletre, a Szalóki-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a történelem előtti időkben a puhói és a hallstatti kultúra népe élt a területén.

Szalók neve 1312-ben „Zalouk” néven szerepel először. Neve a szláv Slavek személynévből származik. A mai Felsőszalókot a német jog alapján alapították, 1347-ben „Owzalouk” néven említik először. A 14. században a tarcai vár uradalmához tartozott. 1471-ben „Felsewzalok” néven említik. A Polyankai család birtoka, később több nemesi családé volt. 1787-ben 69 házát 563-an lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Szalók. Két falu Sáros Várm. Alsó Szalóknak földes Urai Semsey Uraság, és a’ Szepesi Káptalan; ennek Ispotállya is van: Felső Szalóknak pedig, melly Szepes Vármegyében vagyon, földes Ura Horvát Úr, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Farkasvőlgyén, Szepes Várm. szélénél; határbéli földgyeik néhol soványak, fájok, legelőjök van.[2]

1828-ban 89 háza és 644 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Szalók, tót falu, Szepes vmegyében, Sáros vmegye szélén, egy terméketlen völgyben, 602 kath., 7 evang., 35 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok és jó mész. Négy vizimalom. F. u. Vitkóczy, Teőke, Kolacskovszky, Szerdahelyi, Reviczky. Ut. p. Lőcse 5 óra.[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején határán élénk partizán tevékenység folyt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 353 lakosából 347 szlovák volt.

2011-ben 307 lakosából 284 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]