Szepesmindszent
| Szepesmindszent (Bijacovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Lőcsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1258 | ||
| Polgármester | Ján Pivovarníček | ||
| Irányítószám | 053 06 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | LE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 968 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 628 m | ||
| Terület | 64,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Szepesmindszent weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesmindszent témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szepesmindszent (szlovákul: Bijacovce, németül: Biazowitz/Betendorf) falu Szlovákiában, az Eperjes megye Lőcsei járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szepesváraljától 4 km-re északkeletre, a Branyiszkó-hegység nyugati oldalán található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek.
A település a 12. század végén keletkezett. Az első falu a tatárjárás során elpusztult és ezt követően németekkel telepítették újra. 1258-ban „terra Bech” néven említik először, a Szepesi vár uradalmához tartozott. 1264-ben „Omnium Sanctorum”, 1278-ban „villa Beche” illetve „villa omnium Sanctorum”, 1283-ban „Bechfolua”, 1349-ben „Mendzenth”, 1352-ben „villa Omnium Sanctorum” néven írják. A 15. században a Szapolyai család birtokaként Szepes várának tartozéka. Később a Szapolyaiakon kívül a Thurzók és Csákyak voltak birtokosai. 1452-ben „Peterdorf”, 1537-ben „Bethania” a település neve. 1710-ben pestisjárvány pusztított. 1749 és 1780 között sóraktár állt a településen. 1773-ban „Biaczowcze” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 75 házában 596 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MINTSZENT. vagy Biaczovecz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, a’ kinek épűlete díszesíti, lakosai katolikusok, fekszik Kirkedorfhoz 1/2 órányira, szántó földgyei néhol soványak, és néhol nedvesek, réttyei jók, legelője elég, fája van mind a’ két féle, piatzozása is közel.”[2]
1828-ban 84 házát 605-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak, valamint a vár szolgálónépei voltak. 1831-ben kolerajárvány pusztított, majd a sanyarú viszonyok miatt ezen a részen is parasztlázadás tört ki, melyet a katonaság vert le. 1835-ben tűzvész pusztított.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mindszent Biaczovecz, tót falu, Szepes vmegyében, Korotnokhoz 1/2 órányira: 605 kath. lak. Kath. paroch. templom, szép emeletes kastély. Vizimalom, termékeny határ. F. u. gr. Csáky Károlyné.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
1918 után a Csáky család itteni birtokait felosztották a szlovákok között. Lakói később főként a környékbeli üzemekben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 768 | 847 | 935 | 968 |
| Különbség | +10,28 % | +10,38 % | +3,52 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 971 | 968 |
| Eltérés | -0,30 % |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt gótikus temploma 1260 körül épült, a 14. században hajóval és toronnyal bővítették, 1402-ben átalakították, ekkor készültek freskói is. A korai templom Szent László-legenda freskói egy későbbi átépítéskor a padlásszintre kerültek. Ma a karzaton és a nyugati tornyon keresztül juthatunk föl a templom padlására, ahol néhány részlet még látható a Szent László-legendából.
- A temetőben, a templom mellett, Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt, a 13. század első felében épített román stílusú körkápolna áll. Ilyen épületegyüttest találunk még Bényben (Kisbény, Bina), Jákon és több előfordulása maradt fenn Európában is. Legismertebb a firenzei és a pisai dóm az előtte álló rotundával, amit keresztelőkápolnaként említenek. Egykor ezek a körtemplomok voltak a helység parókiális templomai.
- Nagyméretű barokk kastélyát a Csákyak építtették 1780-ban, a Szepesi vár leégése után. Bejárata fölött Vörösmarty Mihály Ősök című verse díszelgett.
- A Szentháromság-kápolna az 1710. évi pestisjárvány áldozatainak emlékére épült.
- A faluban a népi építészet számos szép emléke látható.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- gróf Csáky Károly (1873-1945) honvédelmi miniszter.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bibiana Pomfyová (ed.) 2015: Stredoveký kostol. Historické a funkčné premeny architektúry I. Bratislava.
- Szilágyi András (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
- Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest
- László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
- Gervers-Molnár Vera (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2013. szeptember 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Szepesmindszent Szlovákia térképén
- A Csáky-kastély ismertetője
- A rotunda ismertetője
- A község a gótikus út honlapján

