Nagyolsva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyolsva (Oľšavica)
CulHer14Slovakia83.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1300
Polgármester Mikuláš Demočko
Irányítószám 053 73
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám LE
Népesség
Teljes népesség270 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság776 m
Terület17,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyolsva (Szlovákia)
Nagyolsva
Nagyolsva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 60″, k. h. 20° 45′ 11″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 60″, k. h. 20° 45′ 11″
Nagyolsva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyolsva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyolsva, (1899-ig Olsavicza, szlovákul: Oľšavica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. Lazonpatak tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Lőcsétől 14 km-re északkeletre, az Olsva-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 13. században keletkezett. Neve a szláv olša (= égerfa) főnévből származik. Első írásos említése 1308-ból származik. Ebben az évben Pál szepesi prépost Sigray Dénes fia Miklósnak szepesi várnagynak adja. Ettől kezdve a szepesi váruradalom része volt. Ekkor épülhetett a település Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. A 1415. században a Sigrayakon kívül az Olsvayaké. A család legnevesebb tagja Olsvay János 1400 és 1424 között szepesi várnagy és alispán. A 16. században a Szepességben a vlach jog alapján keleti rítusú ruszinok telepedtek le, így történt ez Olsván is. A 16. században itt is terjedt a reformáció, ezzel egyidejűleg a falunak új földesurai a Bertóty és Görgey családok lettek. Az ellenreformáció hatására lakói újra katolizáltak. 1700-ban 351 lakosából 348 görögkatolikus és csak 3 nem katolikus volt. A 18. század második felében a település sokat fejlődött, iskolája, plébániája épült. 1787-ben 78 házában 620 lakos élt. 1828-ban 105 háza és 766 lakosa volt. A 19. században nagyrészt a Jámborszky és Újfalussy család birtoka volt. Lakói a mezőgazdaságon kívül kézművességgel, szövéssel, kosárfonással is foglalkoztak. A század végétől sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Vályi András szerint "OLSAVICZA. Orosz falu Szepes Várm. földes Ura Görgei Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Alsó Répashoz nem meszsze, határja meg lehetős, réttyei jók, legelője, fája elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Olysavicza, orosz falu, Szepes vmegyében, Szepeshez északra 1 1/2 mfd., 52 romai, 742 gör. kath., 8 evang.; 12 zsidó lakja. Gör. kath. paroch. templom. F. u. többen. " [3]

A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 718, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 327 lakosából 313 szlovák és 13 ruszin volt.

2011-ben 291 lakosából 236 szlovák és 49 ruszin volt.


Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]