Felsőrépás
| Felsőrépás (Vyšné Repaše) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Lőcsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1323 | ||
| Polgármester | Žofia Kurucová | ||
| Irányítószám | 053 71 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | LE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 92 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 805 m | ||
| Terület | 9,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 04′ 02″, k. h. 20° 41′ 15″49.067200°N 20.687500°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 02″, k. h. 20° 41′ 15″49.067200°N 20.687500°E | |||
| Felsőrépás weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrépás témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőrépás (szlovákul: Vyšné Repaše, németül: Oberripsch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lőcsétől 10 km-re északkeletre, a Tarca forrásvidékén fekszik.
Története
[szerkesztés]A Görgey család 1278-ban kapta meg a répási erdőt, ahol a 14. század elején két Répás nevű falu keletkezett. 1323-ban „Keeth Repas” néven említik először a szepesi káptalan birtokaként. 1342-ben „Kysrepach”, 1343-ban „Wyerpach”, 1344-ben és 1400-ban „Wyuagas” alakban említik az írásos források. 1787-ben 71 házában 441 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Répás. Két tót falu Szepes Vármegyében, földes Uraik a’ Szepesi Káptalan, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és ó hitüek, fekszenek Lőtséhez mintegy kis mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, javaik meglehetősek.”[2]
1828-ban 88 háza volt 638 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, erdei munkákkal, teknővájással, fazsindely készítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Répás (Alsó és Felső), két egymáshoz közel fekvő tót falu, Szepes vmegyében, ut. p. Lőcséhez északra 1 1/2 mfd., az elsőben lakik: 50 rom., 608 gör. kath., a másodikban 449 r., 82 g. kath., 5 evang. A.-Répáson gör., Felsőn rom. kath. parochia van. F. u. a Görgei nemzetség.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Az 1961-es tűzvészben a faluban nagy károk keletkeztek. Lakói a mezőgazdaságon kívül Lőcse és Igló üzemeiben dolgoznak.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 143 | 115 | 104 | 92 |
| Különbség | -19,58 % | -9,56 % | -11,53 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 90 | 92 |
| Eltérés | +2,22 % |
1910-ben 398, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 128 lakosából 125 szlovák volt.
2011-ben 107 lakosából 96 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]A községben a 15. századból származó gótikus Alexandriai Szent Katalin plébániatemplom található, korabeli freskórészletekkel. 1730-ban barokk stílusban építették át. Szűz Mária-szobra a 15. század második felében készült. Kálváriája 18. századi barokk népi építmény. Kápolnái a 18.-19. században készültek.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Lőcsei járás települései | ||
|---|---|---|
Lőcse (Levoča) | ||
|  | |
