Dolyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dolyán (Doľany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rang község
Első írásos említés 1256
Polgármester Štefan Kamenický
Irányítószám 053 02 (pošta Spišský Hrhov)
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám LE
Népesség
Teljes népesség 582 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség159 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság590 m
Terület3,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dolyán (Szlovákia)
Dolyán
Dolyán
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 42″, k. h. 20° 39′ 16″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 42″, k. h. 20° 39′ 16″
Dolyán weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dolyán (1899-ig Koncsán-Dolyán szlovákul: Doľany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. Koncsán és Dolyán községek egyesülése.

Fekvése[szerkesztés]

Lőcsétől 5 km-re délkeletre fekszik, Roskfalva tartozik hozzá.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv doľane (= völgyben lakók) szóból származik.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint "DOLYÁN. Magyar falu Szepes Vármegyében, földes Ura Tőke Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Körtvélyes mellett, ’s ennek filiája, Lötsétöl fél mértföldnyire, határja jó termékenységű, 506ki vévén épűletbéli fáját más minden javai vannak, mellyekhez képest, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Dolyán, Szepes v. tót falu, Lőcséhez keletre 1 órányira: 99 kath, 7 evang. lak. F. u. Teőke nemz. Első birtokosa ezen falunak (1297.) Hemmingusd Kolchova volt."[3]

Hradszky József "Vándorlások a Szepességen" c. munkájában az alábbi olvasható: "Görgőről Szepeshely felé menve mintegy fél órányira a baloldalon kissé félre az országuttól észreveszünk két kis helységet: Koncsán és Dolyári-t (előbbi 553, utóbbi 538 m. magasságban) Együtt képeznek egy községet 25 ház és 224 tótnyelvű lakossal, a község határa 652 katasztrálís hokP) valamint: "Dolyán 1297-ben alapittatott"

Valószinűleg csépánfalvi Teőke Kristóf (Thoeke Kristóf de Csepánfalva), aki nagy vagyonszerző volt szerezhette meg tizlándzsás nemzetségének a falut még 1523 környékén, amikor birtokosként jegyzik (Hradszky J.) A csépánfalvi Teőkék egészen a 20. század elejéig a község (és más sszepesi községek, pl. Körtvélyes)területén voltak birtokosok, amikor is a trianoni döntést követően Dr.csépánfalvi Teőke Béla kir. jegyző a megváltozott fennhatóság okán elhagyta ősei földjét és Budapestre költözött.

A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 115, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 382 lakosából 339 szlovák és 43 cigány volt.

2011-ben 582 lakosából 329 roma és 211 szlovák volt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]