Csütörtökhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csütörtökhely (Spišský Štvrtok)
Csütörtökhely - Church.jpg
Csütörtökhely címere
Csütörtökhely címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Lőcsei
Rang község
Első írásos említés 1263
Polgármester Ján Greš
Irányítószám 053 14
Körzethívószám 053
Népesség
Teljes népesség 2433 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 171 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 560 m
Terület 14,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csütörtökhely (Szlovákia)
Csütörtökhely
Csütörtökhely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 20° 27′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 20° 27′ 50″
Csütörtökhely weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csütörtökhely témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csütörtökhely (szlovákul Spišský Štvrtok, németül Donnersmarkt), község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Szepesi-medence délkeleti részén, Poprád és Igló között fontos történelmi kereszteződésen fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu kataszterében kalkolitikum kori lelőhely található (péceli kultúra). Vásárait csütörtöki napon tartotta, erről kapta a nevét. A mai Csütörtökhely elődje a tatárjáráskor elpusztult Szentlászló nevű magyar település volt. Az első bejegyzések 1263-ból valók. Szepességi lándzsás nemesek alapították újra, megőrizve I. László tiszteletének hagyományát. Gazdagságuk alapja az aranybányászat volt. 1412-től a 16 el nem zálogosított szepesi települések tartományának a központja (amelyek nem voltak lengyel zálogban). Lakosainak kiváltságos joga volt az aranybányászat, s 1774-ben itt székelt a Szepesi Kamara is.

Népessége[szerkesztés]

Lakosainak száma 2001-ben 2273 fő volt.

2011-ben 2433 lakosából 2211 szlovák és 105 roma volt.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település szélén, egy kis dombon áll Szent Lászlóról, a lovagkirályról elnevezett plébániatemplom. A román stílusú templomot (13. század, tatárjárás után) gótikus kétemeletes kápolnával bővítette ki a Szapolyai-család. Egyhajós szentélye egyenes záródású, huszártornyos. Nyugati, homlokzat előtti négyzetes tornya körerkélyes, négyfiatornyos, gúlasisakos. A templom mellé az emeletes elrendezésű gótikus kápolnát (a szepeshelyi katedrálishoz hasonlóan) Zápolyai István építtette 1473-ban. Egyes kutatók Kassai István művének tartják. Jellegében hasonló a közeli szepeshelyi Zápolya-kápolnához. Alapterületében ugyan valamivel kisebb, de részletkimunkálásában előbbinél gondosabb. Az alsó szint szolgált a Zápolyaiak temetkezési helyéül, a felső szint a Nagyboldogasszonyról (Szűz Mária mennybeviteléről) elnevezett kápolna. A magyarországi gótika egyik legtökéletesebb, legarányosabb alkotásaként tartják számon. A klasszikus gótikus kápolnák típusának megfelelően, karcsú pillérek fölött lebegő hálóboltozatos építmény. Mérműves, halhólyagos motívumú, festett üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak. Nagyon szépek a boltozatot tartó pillérek, s a lendületes ívű függő karzat faragott díszítései. A kápolna helyreállítását a 19. század végén Alpár Ignác végezte. A templom mellett áll az egykori, középkori kolostorépület, itt lehet kulcsot kérni a templomhoz.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]