Illés Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Illés Endre
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja
SzületettNovotny Andor Dezső
1902. június 4.[1]
Csütörtökhely
Elhunyt1986. július 25. (84 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar[4]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • író
  • fordító
  • műkritikus
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (45/1-2-24)
Írói pályafutása
Jellemző műfajokesszé, elbeszélés, dráma
Fontosabb műveiKrétarajzok, Gellérthegyi éjszakák, Árnyékrajzok
Kettős kör
Igézet
Spanyol Izabella
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Endre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Illés Endre, 1928-ig Novotny Andor Dezső[5][6] (Csütörtökhely, 1902. június 4. – Budapest, 1986. július 22.) kétszeres Kossuth-díjas magyar elbeszélő, drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító, műkritikus.

Életpályája[szerkesztés]

Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 45/1-2-24.

Novotny Andor és Sztrissovszky Berta fia. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén végezte. Érettségi után Budapesten orvostanhallgató, első mestere Korányi Sándor, illetve Gulácsy Irén volt. Írói tehetségére Mikes Lajos figyelt fel. A Pesti Naplóban és Az Estben jelentek meg első elbeszélései. Első novelláskötetében az érett elbeszélő biztonságával elemezte az emberi érzéseket. Ekkor már a Nyugat megbecsült kritikusai és esszéírói közé tartozott. 1938-tól a Révai Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. A második világháború alatt több olyan külföldi író sorozatban való kiadását kezdeményezte, akiknek megjelentetése antifasiszta megnyilvánulás volt (Dosztojevszkij, Thomas Mann, Anatole France, Oscar Wilde). 1950-ben, a Révai Könyvkiadó államosítása után eltávolították a szerkesztőségből, évekig a könyvkiadó műszaki osztályán dolgozott, s e méltatlan, hallgatásban eltöltött esztendők során olyan gazdag könyvkiadói tapasztalatokra tett szert, hogy 1957-től igényes és hozzáértő igazgatója lehetett a Szépirodalmi Könyvkiadónak. Kifejezésmódjára hatott Stendhal és Maupassant, akiknek nem egy művét az ő pontos, magas színvonalú fordításában ismerhette meg a közönség. 1965-ben kidolgozta a Magyar Remekírók kiadási tervét. A magyar irodalom klasszikusainak kiadása, amely az 1973-as Könyvhéten indult, a magyar könyvkiadás történetének egyik legnagyobb vállalkozása volt. Halála után a Szépirodalmi Könyvkiadó Illés Endre-díjat alapított.

Házastársa Gerlóczi Lívia volt, akit 1930. május 24-én Budapesten vett nőül.[7]

Művei[szerkesztés]

  • Törtetők (dráma, 1941)
  • Zsuzsa; Franklin, Budapest, 1942
  • A mostoha (dráma, 1947)
  • Kevélyek; Franklin, Budapest, 1947 (Magyar írók)
  • Hazugok. Vígjáték; Franklin, Budapest, 1949
  • Történet a szerelemről és a halálról; Móra, Budapest, 1957
  • Krétarajzok; Magvető, Budapest, 1957
  • Illés Endre–Vas István: Trisztán. Dráma; Magvető, Budapest, 1957 (Borsos Miklós tíz metszetével)
  • Hamisjátékosok; Magvető, Budapest, 1958
  • Vörös és fekete (regényadaptáció, 1959)
  • Türelmetlen szeretők (dráma, 1959)
  • Kettős kör. Színmű; Magvető, Budapest, 1962
  • Homokóra. Komédia; Szépirodalmi, Budapest, 1962
  • Illés Endre–Vas István: Rendetlen bűnbánat; Magvető, Budapest, 1963
  • Az idegen. Dráma; Magvető, Budapest, 1965
  • Gellérthegyi éjszakák; Szépirodalmi, Budapest, 1965
  • Száz történet, 1-2.; Magvető, Budapest, 1966
    • 1. Múlt és félmúlt
    • 2. Félmúlt és jelen
  • Színház; Szépirodalmi, Budapest, 1967
  • Írók, színészek, dilettánsok; Magvető, Budapest, 1968
  • Szakadékok; Magvető, Budapest, 1969 (Illés Endre művei)
  • Szigorlat; Magvető, Budapest, 1969 (Illés Endre művei)
  • Festett egek (színmű, 1969)
  • Krétarajzok; 2. bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1970 (Illés Endre művei)
  • A tövisszúró; Magvető, Budapest, 1971 (Illés Endre művei)
  • Félelem. Illés Endre novellája; Magyar Iparművészeti Főiskola Ny., 1971 (Studium)
  • Hármaskönyv, 1-3.; Magvető, Budapest, 1972
    • 1. Festett egek. A drámaíró
    • 2. Stendhal. Az esszéista
    • 3. Hamu. Az elbeszélő
  • Árnyékrajzok; Magvető, Budapest, 1972 (Illés Endre művei)
  • Két oroszlán között; Magvető, Budapest, 1973 (Illés Endre művei)
  • Névtelen levelek (dráma, 1974)
  • Egyszárnyú madarak (mesejáték, 1974)
  • Történet a szerelemről és a halálról / Hamisjátékosok; Zrínyi Ny., Budapest, 1974 (Magvető zsebkönyvtár)
  • Örvények között / Hamisjátékosok; Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1975 (30 év)
  • A fele komédia; Magvető, Budapest, 1975 (Illés Endre művei)
  • Névtelen levelek. Színmű; LITA, Bratislava, 1976
  • Spanyol Izabella; Magvető, Budapest, 1976
  • A só íze; Magvető, Budapest, 1976 (Illés Endre művei)
  • Hálókba bonyolódva; Magvető, Budapest, 1977 (Illés Endre művei)
  • Dilaudid; Magvető, Budapest, 1978 (Rakéta Regénytár)
  • Illés Endre–Vas István: Izabella és testvérei / Trisztán / Vörös és fekete / Spanyol Izabella; Magvető, Budapest, 1978 (Illés Endre művei)
  • Ostya nélkül; Magvető, Budapest, 1978 (Illés Endre művei)
  • Mestereim, barátaim, szerelmeim, 1-2.; Magvető, Budapest, 1979
  • Halandók, 1-2.; Magvető, Budapest, 1980
  • Kulisszák nélkül. Tizenhét színpadi játék, 1-2.; Magvető, Budapest, 1981
  • Tüdőgyulladásom első éjszakája; Zrínyi Ny., Budapest, 1982
  • Igézet. Illés Endre képeskönyve; Magvető, Budapest, 1982
  • Erős fényben. Novellák; vál., utószó Gálfalvi Zsolt; Kriterion, Bukarest, 1983 (Horizont könyvek)
  • Mestereim, barátaim, szerelmeim; 2. bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1983
  • Szerelmeim, évek múlva; Magvető, Budapest, 1984
  • Méhrajzás. Félszáz arcképvázlat nőkről; Magvető, Budapest, 1985
  • Ezüstpénz. Félszáz arcképvázlat férfiakról; Magvető, Budapest, 1986
  • Szávitri. Történet a szerelemről és a halálról; ill. Kass János; Móra, Budapest, 1986

Halála után[szerkesztés]

  • Napfoltok; Magvető, Budapest, 1987
  • "...talpig nehéz hűségbe". Naplótöredékek, útijegyzetek, emlékezések; szöveggond., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1988
  • Levelei Mezei Máriának (Színházi Szemle, 1990)
  • Halandók és halhatatlanok. Kiadatlan esszék és kritikák; vál., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1990
  • Belvárosi karácsony. Elbeszélések, kisregény; vál., utószó Domokos Mátyás; Osiris, Budapest, 2000 (Millenniumi könyvtár)

Műfordításai[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Baumgarten-díj (1937, 1939)
  • Szocialista Kultúráért (1953)
  • József Attila-díj (1962, 1978)
  • A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1962)
  • Munka Érdemrend (1962)
  • Kossuth-díj (1963, 1975)
  • Pro Arte aranyérem (1969)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
  • Munka Vörös Zászló Érdemrend (1975)
  • A Művészeti Alap Nagydíja (1982)
  • A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1982)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  4. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  5. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 249025/1928. Forrás: MNL-OL 30796. mikrofilm 304. kép 1. karton
  6. ↑ Utóneve 1955-től Endre.
  7. ↑ A házassági anyakönyvben Szilvia a felesége keresztneve. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 225/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Illés_Endre&oldid=26758137”