Borsos Miklós (szobrász)
| Borsos Miklós | |
| Született | 1906. augusztus 13.[1][2][3][4][5] Nagyszeben |
| Elhunyt | 1990. január 27. (83 évesen)[1][4][5][6] Budapest[7] |
| Állampolgársága | magyar[8] |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (20/2-1-929/930) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsos Miklós témájú médiaállományokat. | |

Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. – Budapest, 1990. január 27.) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus, érdemes és kiváló művész.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. augusztus 13-án.

Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült.


Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is. 1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára.
Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsba, s ezért a fővárosba költözött. 1946 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is. Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. Számos tanulmányutat tett, amelyek egyikén találkozott Henry Moore-ral is.
1960-ban eltávolították az Iparművészeti Iskolából. 1971-ben, egy interjúban így fogalmazott Hegyi Bélának: „Ma már örülök annak, hogy eltávolítottak a főiskoláról. Soha nem készültek volna el azok a dolgaim, amikre ma büszke vagyok.”[9]
1966-ban a velencei biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből, a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták. 1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet. Szerzője: L. Kovásznai Viktória művészettörténész. 84 éves korában érte a halál.
Művészetéről
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Borsos Miklós az úgynevezett "pannon szellem", azaz a latinos régi magyar kultúra képviselője, művészete Illyés Gyula verseihez, Bernáth Aurél Balaton-sorozatához, Egry József panteisztikus periódusához hasonló művészetszemlélethez kapcsolódik. Műveiben a görög mitológia alakjai élednek újjá, szobrai Constantin Brâncuși formavilágának hazai megfelelője, rokona.[10]
Díjai, elismerései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Munkácsy Mihály-díj (1954)
- Kossuth-díj (1957)
- Érdemes művész (1967)
- Kiváló művész (1972)
- Elnyerte Carrara város (Olaszország) szobrászati díját a Premio Carrarát
- Sopronban érmeivel az első Országos Érembiennálen nagydíjat (Ferenczy Béni-díj, 1977) nyert.
- Magyar Örökség díj (1997) /posztumusz/

Ismertebb művei, szobrai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Köztéren álló művei:
- Balatoni szél (Balatonfüred, 1958)
- Munkácsy Mihály (Békéscsaba, 1959)
- Nagy Balogh János, 1961 (Kerepesi temető 34/2-1-11)
- Bartók Béla mellszobra (Zalaegerszeg, 1962)
- Krúdy Gyula sírja, 1963 (Kerepesi temető 34/2-1-17)
- Anyaság - Semmelweis Ignác síremléke (Budapest, 1965)
- Szent István (Pécsvárad, 1969)
- Heltai Jenő síremléke, 1969 (Kerepesi temető 34/1-3. sarok)
- Thury György (Nagykanizsa, 1971)
- Kanizsai Dorottya (Siklós, 1972)
- Janus Pannonius (Pécs, 1972)
- Karinthy Frigyes sírja, 1972 (Kerepesi temető 41-1-35)
- Nulladik kilométerkő (Budapest, Clark Ádám tér, 1975) Fél évszázada avatták fel a hazai úthálózat kiindulópontját, a nullás kilométerkövet és
- Gilda - Gyurkovics Mária síremléke, 1977 Farkasréti temető: 25/10-11/12
- Liszt Ferenc (Szekszárd, 1981)
- Apolló - Ferencsik János síremléke, 1987 Farkasréti temető: 25/10-13/14
- Bartók Béla és családjának síremléke Budapesten, 1988 Farkasréti temető: 60/1-főút-9/12.
- Uzonyi Géza sírja (Kerepesi temető 41-1-47)
Megjelent kötetei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Írásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Visszanéztem félutamból (Budapest, 1971)
- Toronyból (Budapest, 1979)
Rajzai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borsos Miklós rajzai (Budapest, 1985)
- Borsos Miklós vallomása 77 képben (Budapest, 1994)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Borsos, Miklos". Benezit művészeti lexikon (Oxford) (angol nyelven). Oxford University Press. 2018. január 17. doi:10.1093/BENZ/9780199773787.ARTICLE.B00023508.
{{cite journal}}:|access-date=requires|url=(súgó) - ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
- 1 2 S. Kontha (2017. december 12.). "Borsos, Miklós". Grove Art Online (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press. doi:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T010219.
- ↑ "abART". Hozzáférés: 2021. április 1.
- ↑ "Web umenia" (szlovák nyelven). Hozzáférés: 2020. május 13.
- ↑ "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2021. november 18.
- ↑ Sümegi György. "A nagy vihar. Borsos Miklós 1956-os rajzsorozata". Magyar Szemle, 2017, Új folyam XXII. 9-10. szám. 2018. április 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. április 30.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Németh Lajos (1972). Modern magyar művészet. Budapest: Corvina. 137. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Művészetek - Ferencz Zoltán: Borsos Miklós, a szobrász (1906-1990)".
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990
- Az állandó Borsos Miklós gyűjtemény
- "Borsos Miklós - Rövid életrajz, arcképpel". vendegvaro.hu. Hozzáférés: 2018. április 30.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - László Gyula: Borsos Miklós. Budapest, 1979
- L. Kovásznai Viktória: Borsos Miklós. Budapest, 1989
- Galambos Ádám: „Az erkölcs – magatartás” – Borsos Miklós gyűjteményes kiállításáról, Tiszatáj, 2017
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar szobrászok
- Magyar éremművészek
- Magyar grafikusok
- Kossuth-díjasok
- Győriek
- Nagyszebeniek
- Munkácsy Mihály-díjasok
- Győr díszpolgárai
- 1906-ban született személyek
- 1990-ben elhunyt személyek
- Ferenczy Béni-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Magyar Örökség díjas személyek
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek