Gadányi Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gadányi Jenő
A MAFIRT 1947 októberi filmhíradójában, Békásmegyeren
A MAFIRT 1947 októberi filmhíradójában, Békásmegyeren
Született
1896. március 28.
Budapest
Elhunyt
1960. február 29. (63 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása festőművész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gadányi Jenő témájú médiaállományokat.

Gadányi Jenő (Budapest, 1896. március 28. – Budapest, 1960. február 29.) magyar festő

Életpályája[szerkesztés]

A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványa volt 1922-ig. 1927-ben párizsi tanulmányutat tett, nagy hatással volt rá Henri Matisse, Pablo Picasso, Georges Braque és Fernand Léger munkássága. Első kiállítását Frankfurt am Mainban tartotta.

Itthon a KUT kiállításain vett részt, majd az UME alapító tagjainak egyike lett. 1930-ban gyűjteményes kiállítása volt a Tamás Galériában. 1945 után csatlakozott az Európai Iskolához. 1946-1948-ig oktatott a Magyar Iparművészeti Főiskolán. 1948-as Ernst Múzeumbeli kiállításán bemutatta az ő modern művészetét, azonnal menesztették állásából, nyugdíjba küldték. Ezek után teljes mellőzöttségben, belső emigrációban élt, mint oly sokan előtte, vagy vele egy időben (pl.Korniss Dezső) és utána (pl. Bálint Sándor néprajztudós Szegeden) , de éppen ekkor, Békásmegyeren, Kassák Lajos közelségében teljesedett ki művészete. Újra majd csak 1957-ben állított ki. Művészetszemléletét írásban is lejegyezte. Hagyatékát Esztergomban, a Balassa Bálint Múzeumban őrzik, nevét viseli az esztergomi Városháza egyik terme.[1]

Életének utolsó másfél évtizedében a XII. kerületben, a Németvölgyben lakott.

Művészete[szerkesztés]

A természettel állandó, közvetlen kapcsolatban élő művész gazdag életműve jelképrendbe foglalta a valóság élményeit. Konstruktív szerkesztési módja mellett nagy szerepet juttatott a színeknek és a fantáziát megmozgató asszociációs motívumoknak. Halála után tiszteletére számos emlékkiállítást rendeztek.

Kiállításai[szerkesztés]

Emlékkiállítások[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1927 Csendélet (olaj, karton, 31 x 43 cm; magántulajdonban)
  • (1930 körül) Vörös és kék elvont kompozíció (olaj, vászon, 80 x 100 cm; Deák Gyűjtemény – Városi Képtár, Székesfehérvár)
  • 1932 Lovak (olaj, vászon, 70 x 95 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • 1932 Táj tehenekkel (olaj, vászon, 56 x 73 cm; Deák gyűjtemény – Városi Képtár, Székesfehérvár)
  • 1940 Gyümölcscsendélet (olaj, vászon, 46 x 59,5 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül) Csendélet (olaj, papír, 60 x 87 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • (Év nélkül) Fekete csendélet (olaj, papír, 27,5 x 40 cm; magántulajdonban)
  • 1947 Békásmegyeri táj (tempera, vászon, 60 x 86 cm; magántulajdonban)
  • 1949 Madaras táj (olaj, vászon, 50 x 70 cm; magántulajdonban)
  • 1949 Zöld fák, sárga fények (olaj és pasztell, papír, 43 x 61 cm; Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
  • 1950 Gondolkodó (olaj, vászon, 80 x 60 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • (1954 körül) Békásmegyeri tanya (olaj, vászon, 81 x 110 cm; magántulajdonban)

Társasági tagság[szerkesztés]

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. 676. o. ISBN 963-8477-44-X
  • Művészeti lexikon. 3. kiad. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84. Gadányi Jenő l. 170. o. ISBN 9630523604

Külső hivatkozások[szerkesztés]